Kamerunban a francia nyelv dominál, holott az angol is hivatalos. Az angolul beszélő vidékeken kiűznék az oktatásból a frankofón befolyást.
Az elmúlt héten heves tüntetések rázták meg Kamerun nyugati részét, amikben legalább egy ember életét vesztette.
A tiltakozást helyi tanárok kezdték. Az ország ezen részében főként angolul beszélnek, ennek ellenére a francia nyelv dominál az oktatásban. Bár az országban hivatalos nyelv a francia mellett az angol is, előbbit beszéli a többség, és az oktatási rendszerben is a frankofón befolyás érvényesül.
A tanárok két napon keresztül sztrájkoltak, de az igazán érdekes események az utcán történtek. A heves tüntetések miatt több ország is figyelmeztette állampolgárait, hogy ne utazzanak Kamerun angolszász régióiba.
A tiltakozók kifogásolták, hogy annak ellenére több a francia anyanyelvű tanár a nyugat-kameruni egyetemeken, hogy a diákok többsége angolul beszél. A francia nyelvű tanárok vagy nehézkesen beszélnek angolul, vagy nemes egyszerűséggel franciául tartják meg előadásaikat - csak angolul értő diákjaiknak. Mindez annak ellenére van így, hogy az alkotmány rögzíti a két nyelv egyenlőségét. Sőt, az oktatási törvény is azonos szinten kezeli az angolt és franciát.
(France24)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
