Elterjedt nézet, hogy a fiatalabbak rugalmasabbak, könnyebben tanulnak a saját hibáikból, így pedig könnyebben befogadnak új dolgokat. Nos, a Columbia University legutóbbi kutatása ellent mond ennek.
Még hogy öreg kutya nem tanul új trükköket! Ez a mondás talán értelmét is veszti, miután a Columbián érdekes eredményre jutottak.
Az egyetem kutató szerint az idősebb generáció tagjai sokkal könnyebben tanultak tesztjeik során a saját hibáikból, mint a fiatalabbak.
A kutatók egy úgynevezett hiperkorrekciós hatás nevű jelenséget kutattak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a teszt során rossz választ adó alanyok mennyire hajlandók kijavítani a hibájukat. A teszteket 24 éves fiatalokkal és 74 éves idősekkel végeztették el, és mindenféle általános műveltségi kérdést szegeztek nekik.
Az alanyoktól később megkérdezték, hogy mely válaszoknál voltak bizonytalanok, voltak-e olyan kérdések, ahol csak tippeltek. Közben elektródákkal mérték az agytevékenységüket. Ezután kaptak némi segítséget a válaszokhoz, és lehetőséget arra, hogy kijavítsák azokat a válaszokat, amikben nem voltak biztosak.
A kutatók azt találták, hogy az idősek kevésbé ragaszkodtak azokhoz a válaszokhoz, amikben eleve nem voltak biztosak, és a rávezetés után habozás nélkül módosították. Ezzel szemben a 24 évesek sokkal kevésbé bizonyultak rugalmasnak. A kutatók szerint tehát a korral járó bölcsesség rugalmasabbá teszi az embereket az új információk be- és elfogadására.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
