2015-ös egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképző karok

A Kaposvári Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pető András Főiskola vezeti a HVG pedagógiai képzésterületi rangsorát. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2015, benne tíz képzési terület és több mint negyven szak rangsorával.

  • Eduline

"A pedagógiai területre jelentkezők szemében messze az ELTE három kara, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (BGGYK), a Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK) és az újonnan alakult Tanárképző Központ volt a legvonzóbb, az e képzési területen oktató hatvan kar közül az első helyen jelentkezők egyharmada erre a háromra adta be papírjait. A felvettek pontátlaga is az ELTE gyógypedagógiai karán volt a legmagasabb, ezen kívül még a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében (szeptember óta: Pető András Főiskola) került 400 pont fölé. Az ELTE TÓK pontátlaga alig haladta meg a 350 pontot, így ebben az alrangsorban a legjobb húsz közé nem sikerült bekerülnie" - olvasható a HVG kiadványában.

Oktatók kiválósága - rang

Intézmény

Hallgatók kiválósága - rang

Intézmény

1.

Kaposvári Egyetem PK

1.

Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYK

2.

Debreceni Egyetem GYFK

2.

Eötvös Loránd Tudományegyetem TKK

2.

Debreceni Református Hittudományi Egyetem

3.

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete (új nevén: Pető András Főiskola)

4.

Eötvös József Főiskola NTK

4.

Semmelweis Egyetem TSK (2014 szeptembere óta Testnevelési Egyetem)

5.

Szegedi Tudományegyetem JGYPK

5.

Debreceni Egyetem BTK

"Az oktatói kiválóság rangsorában a hallgatói rangsorban jól szereplő ELTE intézményei a mezőny második felében foglalnak helyet, mivel a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és főleg az összes oktatóhoz viszonyított aránya alacsony. A legnagyobb létszámban a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán találhatók tudományos fokozattal rendelkező oktatók, de az összes oktatóhoz viszonyított arányuk alig lépi át az 50 százalékot. Az akadémikusok és akadémiai doktori címmel rendelkezők aránya a Pető András Főiskolán a legmagasabb" - olvasható a kiadványban.

A HVG rangsor - Diploma 2015 kiadványban minden fontos információt megtaláltok az alap-, osztatlan és mesterszakokról, megismerhetitek a pályakövetési rendszer adatait, megtudhatjátok, milyen változások várhatóak a felsőoktatásban, milyen "extra" szolgáltatásokat kínálnak az intézmények, és milyen ösztöndíjakra pályázhattok. A HVG felsőoktatási rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.