A Budapesti Corvinus Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szent István Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola - ezek az intézmények vezetik a HVG 2013-as gazdasági képzésterületi rangsorát.
Összesen harminckilenc felsőoktatási intézmény indít gazdasági képzéseket, ezek közül azonban csak a Budapesti Corvinus Egyetem két karán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem közgazdasági szakán volt a felvett hallgatók pontszáma 400-nál magasabb, de jó eredményt ért el a Budapesti Gazdasági Főiskola is.
A középiskolai versenyek helyezettjei közül a legtöbben a Corvinus két karára felvételiztek, a nyelvvizsgával rendelkezők aránya viszont az ELTE gazdasági képzésén a legmagasabb - derül ki a HVG Diploma különszámából, amely a 2013-as felsőoktatási rangsort tartalmazza.
| Rang (hallgatók kiválósága) | Intézmény | Rang (oktatók kiválósága) | Intézmény |
| 1. | Budapesti Corvinus Egyetem GTK | 1. | Budapesti Corvinus Egyetem KTK |
| 2. | Budapesti Corvinus Egyetem KTK | 2. | Széchenyi István Egyetem GK |
| 3. | Budapesti Gazdasági Főiskola KVIK | 3. | Szent István Egyetem GTK |
| 4. | Budapesti Gazdasági Főiskola KKK | 4. | Pécsi Tudományegyetem KTK |
| 4. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GTK | 5. | Nyugat-magyarországi Egyetem KTK |
Az oktatói rangsor élén a Corvinus Közgazdaság-tudományi Kara áll, ugyanis aránylag kevés - tizenegy - hallgató jut egy oktatóra. A második helyet a győri Széchenyi István Egyetem szerezte meg, de a Szent István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem is bekerült az öt legjobb közé. A részletes rangsort a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, valamint az oktató-hallgató arány alapján állították össze.
A 2013-as összesített egyetemi-főiskolai rangsor
Ahogy arról pénteken beszámoltunk, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2013-as, összesített intézményi rangsorát. A részletes listát itt nézhetitek meg.
A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, megismerheted a pályakövetési rendszer adatait, valamint megtudhatod, mekkora kiadással kell számolniuk az elsőéves hallgatóknak, milyen változások várhatóak a felsőoktatásban, mennyibe kerül a külföldi továbbtanulás, és milyen szempontok alapján érdemes egyetemet-főiskolát választani. A Diploma különszámot keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg itt a kiadótól közvetlenül.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
