Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem - ezek az intézmények vezetik a HVG 2013-as jogász képzésterületi rangsorát.
| Rang (oktatók kiválósága alapján) | Intézmény | Rang (hallgatók kiválósága alapján) | Intézmény |
| 1. | Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK | 1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK |
| 2. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK | 2. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK |
| 2. | Miskolci Egyetem ÁJK | 3. | Debreceni Egyetem ÁJK |
| 4. | Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK | 4. | Szegedi Tudományegyetem ÁJK |
| 5. | Szegedi Tudományegyetem ÁJK | 5. | Miskolci Egyetem ÁJK |
| 5. | Pécsi Tudományegyetem ÁJK | ||
| 5. | Széchenyi István Egyetem ÁJK |
Rangsor az oktatók teljesítménye alapján
Az oktatói eredmények, valamint az oktató-hallgató arány alapján összeállított részletes rangsor élén a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara áll, a második - holtversenyben - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Miskolci Egyetem. A negyedik helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg, míg az ötödik helyen a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem osztozik. Az oktatói rangsorban elért helyezések az akadémikusok és akadémiai doktorok számának figyelembe vétele miatt a HVG Diploma kiadványétól eltérőek lehetnek.
A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, megismerheted a pályakövetési rendszer adatait, valamint megtudhatod, mekkora kiadással kell számolniuk az elsőéves hallgatóknak, milyen változások várhatóak a felsőoktatásban, mennyibe kerül a külföldi továbbtanulás, és milyen szempontok alapján érdemes egyetemet-főiskolát választani. A Diploma különszámot keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg itt a kiadótól közvetlenül.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
