Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI
Az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának drasztikus csökkentése, az önköltséges képzésre bekerülő hallgatók "eladósodása" és a magyarországi munkavállalást kötelezővé tevő hallgatói szerződések - a szerda esti demonstráció felszólalói ezeket nevezték az új felsőoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletek leggyengébb pontjainak.
"A hallgatói szerződések miatt a European Students Union arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy kezdjen azonnali vizsgálatba, az új felsőoktatási törvény ugyanis korlátozza a hallgatók szabad mozgását" - jelentette be Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, aki szerint a "röghöz kötés" nem megoldás az elvándorlás problémájára, a diplomásokat csak európai szintű munkafeltételekkel lehet Magyarországon tartani.
Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline-nak a helyszínen úgy nyilatkozott, a hallgatói szerződésekről szóló kormányzati döntést megelőzte egy jogharmonizációs vizsgálat, ezért az oktatási államtitkárság "nyugodt". Hozzátette: igaz, hogy a részösztöndíjas hallgatóknak is ugyanannyi ideig kell majd Magyarországon dolgozniuk, mint azoknak, akik száz százalékos támogatást kapnak tanulmányaikhoz, de "az elv ugyanaz": ha az állam bármilyen ösztöndíjat biztosít, akkor elvárhatja, hogy a végzettek itthon használják azt a tudást, amit az egyetemen, főiskolán megszereztek.
"Nem akarok mérnök lenni"
A demonstráció szervezői fáklyákat és mécseseket osztogattak az egyetemistáknak, akik közül többen transzparensekkel érkeztek. A táblákon olyan feliratok voltak, mint "Nem akarok mérnök lenni, nem akarok informatikus lenni. Közgazdász akarok lenni", "Vidék felzárkóztatása - ezt ígérte. Az ígéret szép szó, nekem ezt tanították", A szüleimnek nincs pénze, így nem tanulhatok tovább?" és "Nem akarok hitelt felvenni - ezt megtanították".
MTI Fotó: Kovács Tamás
A demonstrálók között volt olyan, aki elsősorban a jogi és gazdasági szakok keretszámának drasztikus csökkentése, mások a "röghöz kötő" szerződések miatt csatlakozott a HÖOK virrasztásához, sőt az eduline tudósítója olyan egyetemistákkal is találkozott, akik attól tartanak, hogy a felsőoktatási kivonások és az államilag finanszírozott helyek számának csökkentése több vidéki egyetem és főiskola végét jelentheti.
"Nem lehet tudni, hogy milyen adatok alapján határozták meg a 2012-es felvételi keretszámokat. Fogalmunk sincs, honnan veszik, hogy mindössze száz jogászra és kétszázötven közgazdászra van szükség itthon" - mondta egy harmadéves hallgató. Többen azt mondták, a változások őket már nem érintik, de ha ők nem tiltakoznak a felsőoktatást érintő döntések ellen, akkor a "gőzerővel az érettségire tanuló" középiskolások járnak majd rosszul.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az eduline kérdésére azt mondta, a középiskolákban dolgozó tanárok arról számolnak be, hogy a diákok körében teljes a zavarodottság. "Akik négy vagy öt éven keresztül egy szakra készültek, azoknak nagyon gyorsan, egyik napról a másikra kellene átállniuk egy másik területre, de ez nem így megy" - tette hozzá.
Egész éjjel virraszt a HÖOK
A HÖOK elnökségének tagjai a tervek szerint egész éjszaka virrasztanak, az eseményekről folyamatosan beszámolnak a szervezet honlapján, a Facebookon és a Twitteren. Az akcióhoz a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának hallgatói önkormányzata is csatlakozott.
A helyszínen elhelyezett ládába gyűjtik a résztvevők véleményét, kérdéseit, azokat másnap továbbítják az oktatási államtitkárságnak. Itt nézhetitek élőben a HÖOK fórumát.
