A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a pártállamot idézi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hallgatói önkormányzatok működését érintő javaslata, amelyet antidemokratikusnak és kirívóan aggasztónak tartanak. Ezt Körösparti Péter HÖOK-elnök közölte szerdán az MTI-vel.
Előzőleg a Magyar Nemzet a birtokába került Kehi-jelentést ismertetve arról az elképzelésről számolt be, amely szerint a diákszervezetek túlzott befolyása miatt három főben maximalizálnák a hallgatói önkormányzatok (hök) részvételét az egyetemi és főiskolai szenátusokban és kormányrendeletben határoznák meg a diákképviseleteknek nyújtható támogatások mértékét. Ezek mellett törvénybe foglalnák, hogy a rektor, illetve a kancellár felel a hallgatói önkormányzatok - legalább kétévenkénti - ellenőrzéséért.
Körösparti Péter reagálásban jelezte: a HÖOK testületei hivatalos jelentés birtokában nincsenek, így arról és annak feltételezett tartalmi elemeiről tárgyalni nem tudnak. Ugyanakkor leszögezte, a Kehi jogszabályban rögzített feladatai között a közpénzek jogszerű felhasználásának vizsgálata szerepel, nem pedig annak a megítélése, hogy az intézményi döntéshozó testületek milyen összetételben működnek.
A javaslatot, hogy a szenátusban a hallgatókat legfeljebb 3 fő képviselje, elfogadhatatlannak tartja. Megjegyezte: komolytalan megállapítás összehasonlítani - ahogy a jelentésben szerepel - az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgató önkormányzatainak költségvetését, ráadásul úgy, hogy az elmúlt 5 év számait összeadják, a két hök által elvégzett konkrét feladatokat pedig nem ismertetik.
A hallgatói szervezet vezetője rögzítette: a HÖOK pénzfelhasználását nem kétévente kell az intézmény gazdálkodásáért felelős személynek ellenőriznie, hanem folyamatában. Az egyetem nevében szerződést a rektor és a gazdálkodásért felelős vezető ír alá. "Jóhiszeműen feltételezem, hogy elolvassák azt, amit aláírnak" - fogalmazott.
Kiemelte: az a pártállamot idéző javaslat, hogy rendeleti szinten kell a hallgatói önkormányzatok felépítését és működtetését meghatározni, antidemokratikus, sőt kirívóan aggasztó.
Körösparti Péter utalt arra: a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülésén elfogadták a felsőoktatást átalakító stratégia megalkotásának ütemtervét, melynek része az idén 25 éves hallgatói önkormányzati rendszer működésének áttekintése is. A hallgatói egyéni és kollektív jogok meghatározása során a felsőoktatásért felelős államtitkársággal együttműködve járnak el - tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
