A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a pártállamot idézi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hallgatói önkormányzatok működését érintő javaslata, amelyet antidemokratikusnak és kirívóan aggasztónak tartanak. Ezt Körösparti Péter HÖOK-elnök közölte szerdán az MTI-vel.
Előzőleg a Magyar Nemzet a birtokába került Kehi-jelentést ismertetve arról az elképzelésről számolt be, amely szerint a diákszervezetek túlzott befolyása miatt három főben maximalizálnák a hallgatói önkormányzatok (hök) részvételét az egyetemi és főiskolai szenátusokban és kormányrendeletben határoznák meg a diákképviseleteknek nyújtható támogatások mértékét. Ezek mellett törvénybe foglalnák, hogy a rektor, illetve a kancellár felel a hallgatói önkormányzatok - legalább kétévenkénti - ellenőrzéséért.
Körösparti Péter reagálásban jelezte: a HÖOK testületei hivatalos jelentés birtokában nincsenek, így arról és annak feltételezett tartalmi elemeiről tárgyalni nem tudnak. Ugyanakkor leszögezte, a Kehi jogszabályban rögzített feladatai között a közpénzek jogszerű felhasználásának vizsgálata szerepel, nem pedig annak a megítélése, hogy az intézményi döntéshozó testületek milyen összetételben működnek.
A javaslatot, hogy a szenátusban a hallgatókat legfeljebb 3 fő képviselje, elfogadhatatlannak tartja. Megjegyezte: komolytalan megállapítás összehasonlítani - ahogy a jelentésben szerepel - az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgató önkormányzatainak költségvetését, ráadásul úgy, hogy az elmúlt 5 év számait összeadják, a két hök által elvégzett konkrét feladatokat pedig nem ismertetik.
A hallgatói szervezet vezetője rögzítette: a HÖOK pénzfelhasználását nem kétévente kell az intézmény gazdálkodásáért felelős személynek ellenőriznie, hanem folyamatában. Az egyetem nevében szerződést a rektor és a gazdálkodásért felelős vezető ír alá. "Jóhiszeműen feltételezem, hogy elolvassák azt, amit aláírnak" - fogalmazott.
Kiemelte: az a pártállamot idéző javaslat, hogy rendeleti szinten kell a hallgatói önkormányzatok felépítését és működtetését meghatározni, antidemokratikus, sőt kirívóan aggasztó.
Körösparti Péter utalt arra: a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülésén elfogadták a felsőoktatást átalakító stratégia megalkotásának ütemtervét, melynek része az idén 25 éves hallgatói önkormányzati rendszer működésének áttekintése is. A hallgatói egyéni és kollektív jogok meghatározása során a felsőoktatásért felelős államtitkársággal együttműködve járnak el - tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
