Az Oktatási Jogok Biztosához fordult a HÖOK a BGE által kétszeresére emelt önköltségi díjak miatt.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Oktatási Jogok Biztosának eljárását kezdeményezte a BGE által elfogadott és a végzős hallgatókat hátrányosan érintő szabályzat módosítás jogszerűtlenségének megállapítása érdekében - írják közleményükben.
A HÖOK álláspontja szerint a hallgatókat hátrányosan érintő rendelkezések bevezetése a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben foglaltak alapján csak felmenő rendszerben lehetséges, vagyis a jelenleg már tanulmányokat folytató hallgatókra az új – kedvezőtlenebb – szabályok nem alkalmazhatók.
Háborognak a hallgatók az ELTE-n, több pénzt kell fizetni például a harmadik tárgyfelvételért
Megemelték a hallgatói díjakat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, erről azonban a diákok csak két héttel az iskolakezdés előtt értesültek. A változtatás pedig már a most elsőéveseket is érinti.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
