Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Közép-európai Egyetem és az International Business School mesterképzéseit is a legjobbak közé sorolták az Eduniversal legfrissebb rangsorának készítői.

Az Eduniversal világszerte 154 ország 4000 gazdasági mesterképzését és 30 MBA (Master of Business Administration) programját vizsgálta a szakok reputációja, a végzettek kezdő fizetése, illetve a friss diplomások által kitöltött elégedettségi kérdőív alapján. Az így kapott eredményeket szakonként rangsorolták.
A legjobb MBA- és executive MBA-képzések
A kelet-európai régió executive MBA-képzései között taroltak a lengyel intézmények, négy egyetemük jutott be a legjobb tíz közé, a Varsói Közgazdasági Iskola (SGH) szerezte meg az első helyet. A listán a harmadik helyezett a Budapesti Corvinus Egyetem executive MBA-képzése, a Közép-európai Egyetem (CEU) pedig a tizennegyedik.
A legjobb, nappali munkarendű MBA-képzések rangsorában szintén egy lengyel intézmény, a Varsói Egyetem került az első helyre, a Corvinus a negyedik helyen áll, a CEU pedig a nyolcadik helyet szerezte meg.

Nyugat-európában a francia INSEAD, a London Business School és a Maastrichti Egyetem kínálja a legjobb executive MBA-képzéseket, a nappali tagozatos MBA-képzések listájában pedig a Copenhagen Business School lett az első.
A legjobb mesterképzések
Az élelmiszermenedzsment rangsorban a 12. lett a Budapesti Corvinus Egyetem képzése, egy másik listában a 23. helyet szerezte meg a Corvinus vidékfejlesztési agrármérnök szakja, 48. lett az egyetem turizmus-menedzsment mesterképzése, 74. helyezést ért el a logisztikai menedzsment szak.
A fenntartható fejlődés és környezetgazdálkodás mesterszakokat rangsoroló listára három magyar képzés került fel: 55. a Közép-európai Egyetem (CEU) mesterképzése, 83. a Corvinus regionális és környezeti gazdaságtan szakja, 96. pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mesterképzése.
A kelet-európai régió rangsoraiban a Corvinus kilenc képzéssel szerepel. Saját kategóriájában a számvitel és a marketing mesterszakja az 5. lett, a közgazdasági elemző, a gazdaságinformatikus, valamint közgazdálkodás és közpolitika mesterszakja a 6., vezetés és szervezés mesterszakja a 7., a kommunikáció és médiatudomány a 8., a pénzügy a 9., a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás pedig a 13.
A BME számvitel és műszaki menedzser mesterszakjai megszerezték a 9. helyet, a marketing mesterképzés a 13., a pénzügy pedig a 15. lett. Az International Business School (IBS) emberi erőforrások mesterképzése a 3., marketing képzése a 7., nemzetközi gazdálkodás képzése a 10., pénzügy képzése pedig a 11. lett. A CEU nemzetközi üzleti jogi képzése kategóriájában a 4. lett, közpolitika mesterképzése pedig a 7. helyezést szerezte meg.
Kíváncsiak vagytok az egyetemek és főiskolák 2015-ös HVG-rangsorára? Itt találjátok a teljes listát, online.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).