A Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Közép-európai Egyetem és az International Business School mesterképzéseit is a legjobbak közé sorolták az Eduniversal legfrissebb rangsorának készítői.
Az Eduniversal világszerte 154 ország 4000 gazdasági mesterképzését és 30 MBA (Master of Business Administration) programját vizsgálta a szakok reputációja, a végzettek kezdő fizetése, illetve a friss diplomások által kitöltött elégedettségi kérdőív alapján. Az így kapott eredményeket szakonként rangsorolták.
A legjobb MBA- és executive MBA-képzések
A kelet-európai régió executive MBA-képzései között taroltak a lengyel intézmények, négy egyetemük jutott be a legjobb tíz közé, a Varsói Közgazdasági Iskola (SGH) szerezte meg az első helyet. A listán a harmadik helyezett a Budapesti Corvinus Egyetem executive MBA-képzése, a Közép-európai Egyetem (CEU) pedig a tizennegyedik.
A legjobb, nappali munkarendű MBA-képzések rangsorában szintén egy lengyel intézmény, a Varsói Egyetem került az első helyre, a Corvinus a negyedik helyen áll, a CEU pedig a nyolcadik helyet szerezte meg.
Nyugat-európában a francia INSEAD, a London Business School és a Maastrichti Egyetem kínálja a legjobb executive MBA-képzéseket, a nappali tagozatos MBA-képzések listájában pedig a Copenhagen Business School lett az első.
A legjobb mesterképzések
Az élelmiszermenedzsment rangsorban a 12. lett a Budapesti Corvinus Egyetem képzése, egy másik listában a 23. helyet szerezte meg a Corvinus vidékfejlesztési agrármérnök szakja, 48. lett az egyetem turizmus-menedzsment mesterképzése, 74. helyezést ért el a logisztikai menedzsment szak.
A fenntartható fejlődés és környezetgazdálkodás mesterszakokat rangsoroló listára három magyar képzés került fel: 55. a Közép-európai Egyetem (CEU) mesterképzése, 83. a Corvinus regionális és környezeti gazdaságtan szakja, 96. pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mesterképzése.
A kelet-európai régió rangsoraiban a Corvinus kilenc képzéssel szerepel. Saját kategóriájában a számvitel és a marketing mesterszakja az 5. lett, a közgazdasági elemző, a gazdaságinformatikus, valamint közgazdálkodás és közpolitika mesterszakja a 6., vezetés és szervezés mesterszakja a 7., a kommunikáció és médiatudomány a 8., a pénzügy a 9., a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás pedig a 13.
A BME számvitel és műszaki menedzser mesterszakjai megszerezték a 9. helyet, a marketing mesterképzés a 13., a pénzügy pedig a 15. lett. Az International Business School (IBS) emberi erőforrások mesterképzése a 3., marketing képzése a 7., nemzetközi gazdálkodás képzése a 10., pénzügy képzése pedig a 11. lett. A CEU nemzetközi üzleti jogi képzése kategóriájában a 4. lett, közpolitika mesterképzése pedig a 7. helyezést szerezte meg.
Kíváncsiak vagytok az egyetemek és főiskolák 2015-ös HVG-rangsorára? Itt találjátok a teljes listát, online.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
