"Magyarország frontot nyit a felsőfokú gazdasági tanulmányokkal szemben" - ezzel a címmel közölt beszámolót a...
"Magyarország frontot nyit a felsőfokú gazdasági tanulmányokkal szemben" - ezzel a címmel közölt beszámolót a Handelsblatt keddi számában. A szerző, Stefan Menzel az írás alcímében kiemelte, hogy a magyar kormány a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban is bizonyítja "látens gazdaságellenességét", amivel újabb konfliktust kockáztat az EU-val.
Menzel kifejtette: a felsőoktatásban "szélsőséges" változások mennek végbe, amelyek mindenekelőtt a gazdasági szakokat érintik. Az átalakítások miatt a "közgazdasági tanulmányok végzése (…) drága és magánjellegű foglalatossággá válik" Magyarországon. A kormány attól "sem riad vissza", hogy újabb konfliktust vállaljon az Európai Bizottsággal - tette hozzá Menzel, megjegyezve, hogy Brüsszel vizsgálhatja, nem sértik-e a munkaerő szabad mozgásának elvét a tanulmányok lezárását követő időszakra vonatkozó kötelezettségek.
| Padlóra küldte a gazdasági egyetemeket és főiskolákat a kormány |
Hiába ígért 2000-2400 államilag finanszírozott helyet a gazdasági képzéseket indító egyetemek és főiskolák rektorainak az oktatási államtitkárság, idén mindössze 250 közgazdasági alapszakos hallgató képzését finanszírozza az állam. A legnépszerűbb gazdasági szakokon egyáltalán nincsenek államis helyek - a csak fizetős formában induló képések listáját itt találjátok. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
