"Magyarország frontot nyit a felsőfokú gazdasági tanulmányokkal szemben" - ezzel a címmel közölt beszámolót a...
"Magyarország frontot nyit a felsőfokú gazdasági tanulmányokkal szemben" - ezzel a címmel közölt beszámolót a Handelsblatt keddi számában. A szerző, Stefan Menzel az írás alcímében kiemelte, hogy a magyar kormány a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban is bizonyítja "látens gazdaságellenességét", amivel újabb konfliktust kockáztat az EU-val.
Menzel kifejtette: a felsőoktatásban "szélsőséges" változások mennek végbe, amelyek mindenekelőtt a gazdasági szakokat érintik. Az átalakítások miatt a "közgazdasági tanulmányok végzése (…) drága és magánjellegű foglalatossággá válik" Magyarországon. A kormány attól "sem riad vissza", hogy újabb konfliktust vállaljon az Európai Bizottsággal - tette hozzá Menzel, megjegyezve, hogy Brüsszel vizsgálhatja, nem sértik-e a munkaerő szabad mozgásának elvét a tanulmányok lezárását követő időszakra vonatkozó kötelezettségek.
| Padlóra küldte a gazdasági egyetemeket és főiskolákat a kormány |
Hiába ígért 2000-2400 államilag finanszírozott helyet a gazdasági képzéseket indító egyetemek és főiskolák rektorainak az oktatási államtitkárság, idén mindössze 250 közgazdasági alapszakos hallgató képzését finanszírozza az állam. A legnépszerűbb gazdasági szakokon egyáltalán nincsenek államis helyek - a csak fizetős formában induló képések listáját itt találjátok. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
