Egyre több francia egyetem hirdet angol nyelvű képzéseket, hogy a külföldi hallgatóknak kedvezzenek.
Franciaország a következő években másfélszeresére szeretné növelni az egyetemeken a külföldi hallgatók számát, ezért a tervek szerint több angol nyelvű képzést kínálnak majd - írja a Reuters.
Az angol nyelvű kurzusok száma 2004 óta ötszörösére emelkedett az országban, a miniszterelnök pedig hétfőn jelentette be, hogy továbbra is növelni szeretnék az országban tanuló külföldiek számát. Franciaország eddig is otthont adott több évszázados múlttal rendelkező egyetemnek, mint például a párizsi Sorbonne és néhány vezető üzleti iskola.
Bár ezek az intézmények eddig nem angol nyelven oktattak, a világrangsorokban közvetlenül ott állnak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália felsőoktatási intézményei mögött.
A francia egyetemek külföldi hallgatóinak száma 2011 és 2016 között 8,5 százalékkal esett vissza, azonban a jelenlegi tervek szerint Franciaország leegyszerűsíti majd a diákok vízumszabályait, illetve 2019 márciusától francia mesterdiplomával rendelkező külföldi hallgatók kaphatnak tartózkodási vízumot is, hogy munkát kereshessenek és bekerülhessenek a francia üzleti életbe.
Egyre több magyar diák felvételizik brit egyetemre, kilenc év alatt megháromszorozódott a számuk
Kilenc év alatt majdnem a háromszorosára emelkedett a brit egyetemekre jelentkező diákok magyar száma - derül ki a Universities and Colleges Admissions Service (UCAS) 2018-as adataiból. Idén összesen 980-an felvételiztek az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeibe, van olyan vezető gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készült.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
