"Fiatalok ezrei menekülnek el Magyarországról" - francia lap a felsőoktatásról

Felsőoktatási reform: a magyar diákok más horizontokat céloznak meg címmel közölt riportot csütörtökön a Libération.

  • MTI
Egyetemfoglalás február 15-én. A Spiegel után a Libération is írt a felsőoktatási változásokról
Túry Gergely

Felsőoktatási reform: a magyar diákok más horizontokat céloznak meg címmel közölt riportot csütörtökön a Libération. A francia baloldali napilap szerint fiatalok ezrei akarnak elmenekülni "arról az állítólagos paradicsomi Magyarországról, amelyet Orbán Viktor épít", és "arról álmodoznak, hogy külföldön tanuljanak".

Ennek oka a lap szerint az, hogy a jövőben az állam akarja megmondani, hogy mit tanuljon a "homo hungaricus, a holnap engedelmes állampolgára". A januárban hatályba lépett felsőoktatási reform célja több mérnököt és informatikust képezni, mint jogászt vagy közgazdászt - hangsúlyozta a tudósító, Florence La Bruyere.

Idézte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, aki szerint a felsőoktatást a piac igényeihez kell igazítani. "Na meg elkerülni, hogy olyan embereket képezzenek, akik túl sokat gondolkodnak" - tette hozzá a lap. Majd ismertette az államilag finanszírozott új keretszámokat, amelyek csak a kiváló eredménnyel érettségizetteknek lesznek ingyenesek, a többieknek  - mint fogalmaz a tudósító - a szüleik pénztárcájára kell támaszkodniuk, vagy pedig harminc évre eladósodniuk, miután a beiratkozási díjak jelentősen megemelkedtek.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.