Feloszlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának teljes küldöttgyűlése és elnöksége - közölte a kar hallgatói önkormányzata.
A közlemény szerint az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzatának küldöttgyűlése és elnöksége az október 4-ig írásban nyilatkozó tisztségviselők lemondó nyilatkozata alapján feloszlott. (A korábbi közlés szerint a kar hallgatói önkormányzata által szeptember 29-én kiírt küldöttgyűlési választások alapján október 15-én megkezdődik a részönkormányzat teljes megújítása.)
Mint írták, a mindenkori ELTE ÁJK HÖK nevében sajnálatukat fejezik ki, és támogatásukról biztosítják azokat, akiket a napokban nyilvánosságra került események kapcsán sérelem ért. Bíznak abban, hogy a hallgatói önkormányzatok működése és a hallgatói rendezvények szervezése kapcsán, valamennyi érintettel együttműködve, sikerül olyan feltételeket kialakítani, hogy ilyen eset a ne ismétlődhessen meg.
Egyúttal reményüket fejezik ki, hogy a megindult vizsgálatok megnyugtatóan tisztázni fogják a történteket, és ha megállapítható bárki tényleges felelőssége, akkor megfelelő szankciókat alkalmaznak. Ennek érdekében maguk is együttműködnek a szükséges vizsgálatokban - jelezték.
A közleményben az olvasható: a kar hallgatói önkormányzatának feloszlott küldöttgyűlése és elnökségének tagjai meg vannak győződve arról, hogy a küldöttgyűlési választásokon a hallgatók a demokratikus normáknak megfelelő választáson megfelelő döntést fognak hozni, és a választásokat követő tisztújításon új, megerősített legitimációjú hallgatói önkormányzat kezdheti meg működését.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pénteken azonnali hatállyal lemondásra szólította fel az ELTE gólyatáboraiban történt erőszakos cselekményekben érintett kari hallgatói vezetőket. Az aznap tartott hallgatói önkormányzati ülések után az intézmény tanító- és óvóképző karának hök-elnöke lemondott, és "visszahívta elnökségének tagjait", az állam- és jogtudományi kar hallgatói önkormányzatának elnöksége pedig benyújtotta lemondását. Az egyetem jogi karának dékánja eközben feljelentést tett, és nem járul hozzá a jövőben kari gólyatáborok szervezéséhez.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa pénteken arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy várhatóan három hét múlva lesznek eredményei az országos átfogó vizsgálatnak. Elmondta: több évre visszamenőleg kért információkat az egyetemi vezetőktől és a hallgatói szervezetektől.
Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten már fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két idei gólyatáborában történtek miatt; több esetben a legsúlyosabb büntetés, azaz a hallgatói jogviszony megszűnése sem kizárt. Ezek az eljárások még tartanak. Augusztus végén megerőszakoltak egy lányt az ELTE fonyódligeti gólyatáborában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
