Felfüggesztették a BME GTK dékánját az átszervezés hírére

Jelenleg az egyetem rektora, Józsa János látja el Andor György feladatait.

  • Eduline

Nagyobb a zűr a Műegyetemen, mint a keddi hír alapján gondolhattuk volna, hogy a kormány a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar átköltöztetését tervezi az ELTE-re, ahol jelenleg nincs érdemi gazdasági képzés.

Az Index legújabb értesülései szerint egy hétfői szenátusi ülésen hozott döntés értelmében felfüggesztették Andor György dékánt, így őt egyetem rektora helyettesíti. A portál a felfüggesztés pontos okáról nem ír, de összefüggsébe hozták a kar esetleges elcsatolásával.

A szenátusi állásfoglalás szerint "az egyetemnek szüksége van humán- és gazdasági ismereteket oktató és kutató szervezetre", vagyis szeretnék megtartani a GTK-t az egyetemen.

A kar hallgatói képviselete ugyanakkor egy nyilatkozatot tett közzé, hogy "a rektor úr döntése a párbeszéd indításával ellentétes lépés, ebből kifolyólag a kar autonómiája is sérült", pedig " jelen bizonytalan helyzetben katasztrofális következményekkel járhat, ha a kar élén nincs olyan legitim vezető, aki képes lenne a GTK érdekeit képviselni."

A GTK október 22-én összeállított egy panaszsort a BME vezetése felé, amely a kar és az egyetem nézeteltéréséről árulkodik. Ez alapján a GTK oktatóit nem ismeri el és háttérbe szorítja az egyetem, az egyetem legnagyobb bevételű egysége nem arányosan részesül a központi költségvetésből, módosító javaslataikat pedig leszavazza a szenátus. Az Index szerint azt is hangsúlyozza a dokumentum, hogy nem a kar kezdeményezte, hogy áthelyezzék az ELTE-hez.

Sem az ELTE, sem a BME vezetése eddig nem kommentálta az Eduline megkeresésére az átszervezés hírét.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.