Több felsőoktatási intézményhez csatolnák a Corvinus Egyetem karait sajtóhírek szerint.
Több felsőoktatási intézményhez csatolnák a Corvinus Egyetem karait sajtóhírek szerint. Rostoványi Zsolt rektor a Duna Tv-nek elmondta: „semmi racionális alapja nincs annak, hogy a Corvinus Egyetem ne egy egyetemként működjön tovább”.
A hírek szerint az intézmény három budai kara, a kertészeti, az élelmiszer-tudományi és a tájépítészeti a gödöllői Szent István Egyetemhez, a három pesti kar pedig a Műegyetemhez kerülne.
Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora a Közbeszédben elmondta, hogy „semmi racionális alapja nincs annak, hogy a Corvinus Egyetem ne egy egyetemként működjön tovább”. Hozzátette ugyanakkor: „változatlanul azt kell mondjam, hogy hivatalosan még erről semmiféle jelzést nem kaptunk. Ez az anyag különféleképpen értelmezhető” – tette hozzá.
„Egy tény, ebben a koncepcióban a Corvinus két pólusnak a részét képezi. A három budai kara az közép-magyarországi agrár felsőoktatási pólus, a három pesti kara pedig a közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus részét” – mondta. Rostoványi Zsolt a műsorban kérdésre válaszolva közölte: a felsőoktatási fejlesztéspolitikai koncepció átnézése után azt látták, hogy az összes többi intézmény marad abban a formájában, ahogy most van, kivétel ez alól a gödöllői Szent István Egyetem.
A Corvinus Egyetem rektora kitért arra is, hogy a „hallgatóknak nagy a bizalma a Corvinus Egyetem iránt, s az egyetem diplomája nagyon piacképes, ezzel a diplomával jól el lehet helyezkedni”. Az intézményvezető szerint az államtitkárság részéről is többen kiemelték, hogy a nemzetköziesedés szempontjából az egyik legjobb egyetem a Corvinus az országban. Rostoványi a műsorban hangsúlyozta: „minden racionalitás amellett szól, hogy egyben maradjon a Corvinus Egyetem”. A rektor azt is elmondta, hogy jövő héten lesz egy egyeztetés az államtitkárságon, ahová az intézmények rektorait várják.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
