A felsőoktatási államtitkárságnak az a célja, hogy a két éve folyó stratégiaalkotási folyamat eredményeként év végén a kormány tárgyalja meg és fogadja el a magyar felsőoktatási stratégiát - közölte Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Debrecenben.
Az államtitkár, miután megbeszélést folytatott Szilvássy Zoltánnal, a Debreceni Egyetem (DE) rektorával, újságíróknak azt mondta, folyamatosan egyeztetnek az egyetemekkel a dokumentum tervezetéről, s a legnagyobb változás az lesz ezen a területen, hogy lesz hazai felsőoktatási stratégia.
A dokumentum rögzíteni fogja a magyar felsőoktatási rendszer hosszú távú célkitűzéseit - közölte az MTI érdeklődésére Palkovics László, hozzátéve: a felsőoktatás fontos feladata, hogy kiszolgálja a társadalmi, gazdasági érdekeket, s olyan szakembereket képezzenek, akik megállják a helyüket a Kárpát-medencében és az egész Európai Unióban.
Az államtitkár a felsőoktatás három fontos céljának nevezte a minőségi oktatást, a minőségi, magas színvonalú kutatást és azt a missziót, amelyet a tudással való felelős gazdálkodás jelent.
Arra a kérdésre, hogy a kancellárok kinevezése nem sérti-e az egyetemi autonómiát, Palkovics László egyértelmű nemmel válaszolt. Közölte, az alaptörvény egyértelműn különválasztja az egyetemek oktatási-kutatási autonómiáját az üzemeltetésre, működtetésre kiterjedő gazdasági autonómiától, így fel sem vetődhet az autonómia sérülésének kérdése.
A kancellárokat egyébként elsőként az új alapítású felsőoktatási intézményekben nevezik ki, de október végéig mindenütt lesz kancellár - tette hozzá kérdésre válaszolva a felsőoktatási államtitkár.
Palkovics László kitért arra is, hogy növelik az orvosképzésben a klinikai gyakorlóhelyek számát. Az orvosképzést hatékony exportnak nevezte, közölte: a sajnálatos orvoselvándorlás pozitív hozadéka ugyanis a magyar orvosképzés pozitív külföldi megítélése, amely a hazai és a külföldi hallgatói létszám növelését eredményezheti ezen a területen.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
