Három brit felsőoktatási intézmény vezeti a Times Higher Education (THE) 2011-es európai rangsorát.
Három brit felsőoktatási intézmény vezeti a Times Higher Education (THE) 2011-es európai rangsorát. A top tízben hat brit, két svájci, egy svéd és egy német egyetem szerepel. Idén először nem a Harvard végzett a 200-as világranglista élén – az összesített listáról itt olvashatsz bővebben.
A két brit elitegyetem, a Cambridge és az Oxford tavaly holtversenyben végzett az első helyen, idén utóbbi intézmény jobbnak bizonyult, így megnyerte az európai egyetemek versenyét. A bronzérmes ezúttal is az Imperial College London lett.
A lista egyébként senkinek nem okozott meglepetést: a top tízben ugyanazok az egyetemek szerepelnek, mint tavaly – ráadásul ugyanolyan sorrendben. A negyedik helyen a svájci székhelyű Eidgenössische Technische Hochschule Zürich végzett, az ötödik helyet pedig a brit University College London szerezte meg, amelyet a svéd Karolinska Institute, a szintén brit University of Edinburgh, a német Ludwig-Maximilians-Universität München és a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne követ.
A top tízben még egy brit intézmény, a London School of Economics and Political Science kapott helyet, magyar egyetem viszont idén sem került a kétszáz legjobb közé.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
