Három brit felsőoktatási intézmény vezeti a Times Higher Education (THE) 2011-es európai rangsorát.
Három brit felsőoktatási intézmény vezeti a Times Higher Education (THE) 2011-es európai rangsorát. A top tízben hat brit, két svájci, egy svéd és egy német egyetem szerepel. Idén először nem a Harvard végzett a 200-as világranglista élén – az összesített listáról itt olvashatsz bővebben.
A két brit elitegyetem, a Cambridge és az Oxford tavaly holtversenyben végzett az első helyen, idén utóbbi intézmény jobbnak bizonyult, így megnyerte az európai egyetemek versenyét. A bronzérmes ezúttal is az Imperial College London lett.
A lista egyébként senkinek nem okozott meglepetést: a top tízben ugyanazok az egyetemek szerepelnek, mint tavaly – ráadásul ugyanolyan sorrendben. A negyedik helyen a svájci székhelyű Eidgenössische Technische Hochschule Zürich végzett, az ötödik helyet pedig a brit University College London szerezte meg, amelyet a svéd Karolinska Institute, a szintén brit University of Edinburgh, a német Ludwig-Maximilians-Universität München és a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne követ.
A top tízben még egy brit intézmény, a London School of Economics and Political Science kapott helyet, magyar egyetem viszont idén sem került a kétszáz legjobb közé.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
