Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Spanyolország, Olaszország és Dánia – ezeket az országokat célozza meg a legtöbb Erasmus-ösztöndíjas – írja az...

Spanyolország, Olaszország és Dánia – ezeket az országokat célozza meg a legtöbb Erasmus-ösztöndíjas – írja az európai hallgatói mobilitást figyelemmel követő euxtra.com oldal a 2009/2010-es tanév statisztikáira alapozva.
A Granadai Egyetemre például több mint 1800 hallgató érkezett, ezen kívül két valenciai és egy madridi egyetem vezeti a népszerűségi listát. A spanyol intézmények egyeduralmát a Bolognai Egyetem szakítja meg, itt több mint 1400-an tanultak az említett tanévben.
A harmadik legvonzóbb ország Dánia, a Koppenhágai Egyetemre 1046 erasmusos hallgató iratkozott be. A prágai Károly Egyetem, a Berlini Szabadegyetem és a Bécsi Egyetem is a legnépszerűbb célpontok közé tartozik.
A százas toplistán magyar egyetemek nem szerepelnek. Viszont egyre többen utaznak külföldre tanulni – a pontos adatokról itt olvashattok bővebben.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.