Még mindig az Erasmus a legnépszerűbb ösztöndíjprogram

A legtöbb egyetemista és főiskolás még mindig Erasmus-ösztöndíjjal tanul külföldön - derül ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) felméréséből.

  • Eduline

A felmérésben 400 MCC-s hallgató vett részt. Az eredmények alapján továbbra is az Erasmus a legnépszerűbb ösztöndíjprogram, a második legkedveltebb a német felsőoktatási csereszolgálat, a DAAD ösztöndíja, míg a hallgatók öt százaléka különböző nyári egyetemi ösztöndíjjal jut ki külföldre. Újabb DAAD-ösztöndíjra pályázhattok, a részletekért kattintsatok ide.

Ezekkel az ösztöndíjakkal mennek külföldre a hallgatók
Mathias Corvinus Collegium

A tanulmány rámutat, hogy a külföldi tanulásnak hiába alapfeltétele a nyelvtudás, a célországok kiválasztásakor mégsem ez a döntő szempont. A kiutazó hallgatók 97 százaléka angolul, 75 százaléka németül beszél, mégsem angol nyelvterületre, hanem Németországba mennek a legtöbben (a hallgatók negyede). Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója szerint az ok egyértelmű: Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba jóval nehezebb ösztöndíjjal kijutni. Németországi ösztöndíjakról itt olvashattok többet.

Külföldi ösztöndíjlehetőségekről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.