A kormány nem látja indokoltnak a felsőoktatási törvénymódosító javaslat visszavonását, amely a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének jövőbeni feltételeit tartalmazza - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miután Palkovics László oktatási államtitkár és Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora szerdán este tárgyalt.
A tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az oktatásért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány célja a külföldi egyetemek magyarországi működésének rendezése. Vitán felül áll, hogy a területen számos szabálytalanságra derült fény, az erről szóló jelentés tényszerű - írták.
A CEU által felvetett problémákra az államtitkár elmondta, hogy a kormány kész nemzetközi megállapodást kötni az Egyesült Államok kormányával a CEU és a másik három érintett amerikai intézmény működésének rendezése céljából, ennek érdekében nyitottak a tárgyalásra, ezekre egy teljes év áll rendelkezésre.
A rektor felvetésére, miszerint ilyen szerződést a szövetségi kormány nem, csak New York állam kormánya köthet az egyetem vonatkozásában, az államtitkár megerősítette: erre is nyitott a kormány.
Az ország egyik legjobb egyetemét csinálná ki a kormány
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kedd este benyújtott törvénymódosítóval a Közép-európai Egyetemet csinálná ki a kormány. Azt a felsőoktatási intézményt, amely a legjobb hazai egyetemek között szerepel a nemzetközi listákon. Sőt: az egyik legnevesebb felsőoktatási szaklap, a Times Higher Education szerint egyértelműen ez a legjobb magyarországi egyetem.
Elmondta, hogy egy ilyen nemzetközi megállapodásban a felek minden nyitott kérdésre megoldást találhatnak, a magyar kormány számára éppen az a fontos, hogy a nemzetközi státusú egyetemek működtetésében az érintett államok szerepet vállaljanak, az esetleges problémákra közösen találjanak megoldást, ami jelenleg nem áll fenn. Kitért arra is: az érintett egyetemek magyarországi tevékenységét a származási országok hatóságai nem követik figyelemmel, és a szabálytalanságok részben éppen erre vezethetőek vissza: a magyar hatóságoknak nincs joghatóságuk a külföldi képzésekre, a külföldi hatóságok pedig nem figyelnek oda ezekre.
A találkozón rektor - a tárca közlése szerint - elmondta, hogy a tervezett felsőoktatási törvénymódosítás súlyosan sérti az egyetem érdekeit, mert a működésének feltételévé teszi a jövőben egy nemzetközi szerződés megkötését. Ez a rektor félelme szerint el fogja lehetetleníteni az amerikai diplomák kiadását, illetve csorbítani fogja az egyetemi autonómiát, az akadémiai szabadság ügyét. A rektor megerősítette, hogy az egyetem a jövőjét Budapesten, Magyarországon képzeli el, ezért kérte a törvénytervezet visszavonását.
Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A Közép-európai Egyetem (CEU) diszkriminatívnak tartja a kormány által kedden benyújtott törvénymódosítást; az intézmény rektora közölte: nem zárják be az egyetemet.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
