Többet árt, mint használ a külföldi tanulmányokra felvehető hitel, amelyet az Erasmus ösztöndíjprogram megmentésére –...
Többet árt, mint használ a külföldi tanulmányokra felvehető hitel, amelyet az Erasmus ösztöndíjprogram megmentésére – vagy inkább kiváltására – vezetne be az unió – véli az Európai Diákunió (ESU). A szervezet tagjai azt szeretnék elérni, ha visszavonnák az európai diákhitel tervét – olvasható az Európai Egyetemek „Public Relations” Munkatársainak Egyesülete (EUPRIO) honlapján.
„Nem értünk egyet a hitelrendszerrel, mert csak a bankoknak nyújt garanciát, a diákoknak nem: nekik hatalmas adóssággal kell majd szembenézniük, mire végeznek a tanulmányaikkal” – nyilatkozta Karina Ufert, az ESU elnöke. „Ráadásul rögtön a diploma megszerzése után el kell kezdeniük a törlesztést, függetlenül attól, sikerült-e elhelyezkedniük” – tette hozzá.
A szervezet elnöke szerint most, a gazdasági válság idején nem adottak a körülmények ahhoz, hogy több ezer diákot adósságba hajszoljon az unió csak azért, mert külföldön szeretnének tölteni egy vagy két szemesztert. Nehezményezte, hogy a maximálisan igényelhető összeg – évente 10 ezer euró, azaz 2,8 millió forint – a legtöbb célországban nem fedezné a tandíj és a megélhetés költségeit. Így főként a magasabb jövedelmű családok gyerekei tudnák igényelni, akik otthonról is kapnak támogatást; a rosszabb szociális helyzetűek, lemaradnának róla. Az Erasmus-ösztöndíj legnépszerűbb célországairól itt olvashattok bővebben.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
