Többet árt, mint használ a külföldi tanulmányokra felvehető hitel, amelyet az Erasmus ösztöndíjprogram megmentésére –...
Többet árt, mint használ a külföldi tanulmányokra felvehető hitel, amelyet az Erasmus ösztöndíjprogram megmentésére – vagy inkább kiváltására – vezetne be az unió – véli az Európai Diákunió (ESU). A szervezet tagjai azt szeretnék elérni, ha visszavonnák az európai diákhitel tervét – olvasható az Európai Egyetemek „Public Relations” Munkatársainak Egyesülete (EUPRIO) honlapján.
„Nem értünk egyet a hitelrendszerrel, mert csak a bankoknak nyújt garanciát, a diákoknak nem: nekik hatalmas adóssággal kell majd szembenézniük, mire végeznek a tanulmányaikkal” – nyilatkozta Karina Ufert, az ESU elnöke. „Ráadásul rögtön a diploma megszerzése után el kell kezdeniük a törlesztést, függetlenül attól, sikerült-e elhelyezkedniük” – tette hozzá.
A szervezet elnöke szerint most, a gazdasági válság idején nem adottak a körülmények ahhoz, hogy több ezer diákot adósságba hajszoljon az unió csak azért, mert külföldön szeretnének tölteni egy vagy két szemesztert. Nehezményezte, hogy a maximálisan igényelhető összeg – évente 10 ezer euró, azaz 2,8 millió forint – a legtöbb célországban nem fedezné a tandíj és a megélhetés költségeit. Így főként a magasabb jövedelmű családok gyerekei tudnák igényelni, akik otthonról is kapnak támogatást; a rosszabb szociális helyzetűek, lemaradnának róla. Az Erasmus-ösztöndíj legnépszerűbb célországairól itt olvashattok bővebben.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
