Eladósodhatnak a diákok az uniós diákhitellel?

Többet árt, mint használ a külföldi tanulmányokra felvehető hitel, amelyet az Erasmus ösztöndíjprogram megmentésére –...

  • Eduline

Többet árt, mint használ a külföldi tanulmányokra felvehető hitel, amelyet az Erasmus ösztöndíjprogram megmentésére – vagy inkább kiváltására – vezetne be az unió – véli az Európai Diákunió (ESU). A szervezet tagjai azt szeretnék elérni, ha visszavonnák az európai diákhitel tervét – olvasható az Európai Egyetemek „Public Relations” Munkatársainak Egyesülete (EUPRIO) honlapján.

„Nem értünk egyet a hitelrendszerrel, mert csak a bankoknak nyújt garanciát, a diákoknak nem: nekik hatalmas adóssággal kell majd szembenézniük, mire végeznek a tanulmányaikkal” – nyilatkozta Karina Ufert, az ESU elnöke. „Ráadásul rögtön a diploma megszerzése után el kell kezdeniük a törlesztést, függetlenül attól, sikerült-e elhelyezkedniük” – tette hozzá.

A szervezet elnöke szerint most, a gazdasági válság idején nem adottak a körülmények ahhoz, hogy több ezer diákot adósságba hajszoljon az unió csak azért, mert külföldön szeretnének tölteni egy vagy két szemesztert. Nehezményezte, hogy a maximálisan igényelhető összeg – évente 10 ezer euró, azaz 2,8 millió forint – a legtöbb célországban nem fedezné a tandíj és a megélhetés költségeit. Így főként a magasabb jövedelmű családok gyerekei tudnák igényelni, akik otthonról is kapnak támogatást; a rosszabb szociális helyzetűek, lemaradnának róla. Az Erasmus-ösztöndíj legnépszerűbb célországairól itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.