Botrány robbant ki a felvételi miatt: hátrányba kerülnek a nők

Egyre több japán orvosi egyetemen kerülnek hátrányos helyzetbe a felvételi vizsgára jelentkező nők egy felmérés szerint - figyelmeztetett Sibajama Maszahiko japán oktatási miniszter pénteken.

  • MTI
pixabay.com

Fogalmazása szerint erős a gyanú, hogy jogtalanul hozzák kedvezőtlen helyzetbe a nőket és azokat a férfiakat, akik korábban már megbuktak egy felvételi vizsgán. A tárca helyszíni vizsgálatot folytatott több tucat egyetemen, ahol erőteljes különbségeket tapasztaltak a női és a férfi hallgatók sikeressége között az elmúlt hat évben.

A bizonyítékok ellenére a minisztériumi felmérés által lefedett 81 felsőoktatási intézmény egyike sem ismerte el, hogy nem vagy kor szerint megkülönböztetné leendő hallgatóit a felvételi vizsgákon.

"Problémás, hogy a felvételi vizsgák, amelyek megszervezésekor a méltányosságot kellene szem előtt tartani, így zajlanak" - mondta Sibajama.

Mi lesz a Corvinus hallgatóival, ha átalakul az egyetem működése?

Mit érzékelnek majd a Budapesti Corvinus Egyetem jelenlegi hallgatói az intézményt érintő változásokból? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Idén kezdtem el a Corvinus egyik BSc-szakját. Ha jövőre már nem állami egyetem lesz a BCE, az befolyásolja bármiben is az én képzésemet? Hivatalosan Corvinus-ösztöndíjas leszek? „A Corvinus megújulási folyamata semmilyen módon nem érinti a jelenlegi hallgatóságot.

Az oktatási miniszter nem mondta el, hogy pontosan mely egyetemeket gyanúsítják azzal, hogy manipulálták a vizsgák végeredményét, és hogy volt-e bármi ésszerű okuk erre. A tárca tovább nyomoz az ügyben, és meg októberben előzetes jelentést tesz közzé a témában. A végleges beszámoló év végén várható, addig a minisztérium minden orvosi karral rendelkező felsőoktatási intézményben helyszíni felmérést végez.

A botrány azt követően robbant ki, hogy a Tokiói Orvosi Egyetem augusztusban bevallotta: több mint 10 évig vont le pontokat a felvételi vizsgán a nők és a korábban sikertelenül felvételiző férfiak eredményeiből.

A felsőoktatási intézmény célja az volt, hogy 30 százalék körül tartsa a női hallgatók arányát, elkerülve ezzel az orvoshiányt a vele szerződésben álló kórházaknál. Az egyetem azzal érvelt, hogy az orvosnők gyakrabban mondanak fel, és hosszabb ideig vannak távol az esküvő vagy a szülés után.

A korábban megbukott férfi jelentkezőket pedig azért hozták hátrányos helyzetbe, mert gyakrabban buktak meg a központi vizsgán is, ez pedig rontotta az egyetem presztízsét.

Friss kutatás: valami nagyon hiányzik a fiatal munkavállalókból

A szakmai alázatot és a kitartást hiányolják a leginkább a fiatalokból a HR-esek, a fiatalok viszont úgy vélik, pont ezek a legfőbb erősségeik. A személyes kompetencia fontosabb, mint a szakmai tudás - mondják az ideális munkavállalóról a HR-esek, akik a jövőben a legnagyobb változást ezen a területen várják.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.