Egyre több orvos keres külföldi munkát

Míg tavaly összesen 1777, ebben az évben mostanáig már 1881 egészségügyi dolgozó számára állított ki külföldi...

  • MTI
MTI / Beliczay László
Míg tavaly összesen 1777, ebben az évben mostanáig már 1881 egészségügyi dolgozó számára állított ki külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH). A hivatal december 28-i összesítése szerint az idén is nőtt azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akik külföldi munkavállalást terveznek.

A foglalkozás szerinti bontás azt mutatja, hogy csak a gyógyszerészek közül mennének kevesebben külföldre dolgozni. Tavaly 48, az idén 43 gyógyszerész kért ehhez szükséges engedélyt. Rajtuk kívül viszont orvosok, fogorvosok, ápolók, szülésznők és egyéb szakmákban dolgozók is többen dolgoznának külföldön, mint tavaly.

A legtöbben az orvosok közül mennének külföldre; míg 2010-ben 1111, addig az idén már 1184 orvos kapta meg a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt - derül ki az egészségügyi engedélyezési hivatal összegzéséből.

A Magyar Rezidens Szövetség "Élhető magyar egészségügyért" mozgalma keretében gyűjtött felmondólevelek száma december elején már a 2500-at is meghaladta. Ha december 30-ig nem történnek érdemi intézkedések az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, és elsősorban anyagi helyzetük rendezése érdekében, akkor ezek a felmondólevelek aktiválódnak. A szövetség elnöke, Papp Magor korábban azt mondta: már öt megyében gyűlt össze olyan kritikus mennyiségű felmondás, amely azonnal és alapvetően fogja megrendíteni e területek orvosellátottságát.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.