Egyetemmé válna az egri főiskola

Az oktatási államtitkárság úgy kívánja módosítani, még életbe lépése előtt a felsőoktatási törvényt, hogy az ne...

  • MTI
Az Eszterházy Károly Főiskola. Egyetemként működne tovább?

Az oktatási államtitkárság úgy kívánja módosítani, még életbe lépése előtt a felsőoktatási törvényt, hogy az ne akadályozza az egri főiskola egyetemmé válási törekvéseit - jelentette be Habis László (Fidesz-KDNP), a város országgyűlési képviselője pénteken Egerben.

A politikus, aki a település polgármestere is egyben sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a KDNP-s Lukács Tamás ugyancsak egri képviselővel együtt kezdeményezte a törvény módosítását. Most levelet kaptak Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkártól, amely szerint a tárca felvette jogalkotási programjába a törvénymódosítást, így a főiskola folytathatja a mester- és doktorképzést.

Hauser Zoltán, a négy karon 8.500 hallgatót oktató intézmény rektora emlékeztetett arra: a már elfogadott, ám csak szeptemberben életbe lépő jogszabály szerint a főiskolai jogállású intézmények csak engedéllyel folytathatnak mesterképzést, doktorképzést pedig egyáltalán nem végezhetnének.

Ez alapvetően megakasztaná az elmúlt évtizedek egri fejlesztéseit, amelynek nyomán ma már történelemtudományi és neveléstudományi doktori iskola is működik a főiskolán, illetve a minőségi követelmények tekintetében az intézmény az egyetemek között is a jobbak között volna rangsorolható. Az a tervük ugyanis, hogy 2013-ban kezdeményezik a főiskola egyetemmé nyilvánítását; erről az Országgyűlés dönt a kormány javaslata alapján - mondta Hauser Zoltán.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.