Vitát váltott ki az ELTE-n Semjén Zsolt diplomamunkája 1992-ben.
Vitát váltott ki az ELTE-n Semjén Zsolt diplomamunkája 1992-ben. Az egyik bírálója elégtelent, a másik jelest adott a dolgozatra, ám végül egy harmadik opponens felkérésével rendezték a kérdést. A hvg.hu úgy tudja, a gondot nem plágiumgyanú, hanem az váltotta ki, hogy a munka – amely sokat merített a teológiára 1991-ben leadott disszertációból – nem illett a szociológia intézet profiljába, illetve a dolgozat szakmai színvonalát is kifogásolták.
Mint arról hétfőn délelőtt a hvg.hu beszámolt, a jelenlegi miniszterelnök-helyettes a teológia-doktori megvédése után 1992-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a szociológia szakon is szerzett diplomát, ahova egy olyan szakdolgozatot adott be, mely jelentős átfedést mutat az 1991-es disszertációval. A New Age értelmezési kísérlete című, 51 oldalas szociológia dolgozatból – melyben a főszöveg 46 oldal – 32-33 oldal a teológiai doktori dolgozat részben szó szerinti átvétele, részben enyhe átfogalmazása, néhol egyszerűsítése, rövidítése. Semjén a doktoriból olyan részeket is átemelt, amelyek a disszertációban eleve valamely külső forrás átvételén alapultak. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
