Egy héttel, április 6-áig meghosszabbítják a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által szervezett adománygyűjtést, amelynek keretében tartós élelmiszereket várnak az ország felsőoktatási intézményeiben.
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke elmondta: húsvétra adománygyűjtő akciót hirdettek, a "Több lett, maradhat?" elnevezésű kampány keretében tartós élelmiszert gyűjtenek a rászorulóknak.
A gyűjtést a HÖOK Mentorprogramhoz csatlakozó hallgatói önkormányzatok önkéntesei koordinálják, akik intézményenként több kijelölt gyűjtőpontokon várják a hallgatók felajánlásait.
Az idén szervezték meg másodszor az országos adománygyűjtést, tavaly 60 felsőoktatási intézményben öt tonna tartós élelmiszert gyűjtöttek össze egy hasonló akcióval.
A HÖOK elnöke elmondta, idén az ország minden nagy felsőoktatási intézményének hallgatói önkormányzata részt vesz a gyűjtésben, országszerte 21 városban, 80 gyűjtőponton várják a tartós élelmiszereket 2018. március 1. és - a meghosszabbított határidő szerint - április 6. között. (A határidő eredetileg március 29. volt.) Hozzátette: a cél az, hogy tíz tonna adományt gyűjtsenek össze.
Az adományokat a Karitatív Tanács tagszervezetein - Katolikus Karitász, Magyar Református Szeretetszolgálat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Baptista Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt - keresztül juttatják el a rászoruló családokhoz.
Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
