Gondoltátok volna, hogy a világ egyik legnépszerűbb, tudományos hírekkel foglalkozó Facebook-oldalát egy egyetemista indította, újságírói tapasztalat és tőke nélkül?
Az I f*cking love science, röviden IFLS Facebook-oldalát 18 millióan követik, a posztok több tízezer like-ot és megosztást kapnak, és a honlapon is sorra jelennek meg az ismeretterjesztő cikkek, pedig az egészet egy 22 éves biológia szakos hallgató indította - írja a Columbia Jousnalism Review.
Elise Andrew eleinte csak tudományos témájú mémeket osztott meg az oldalán, és viccesen tálalt különböző tudományos tényeket. Két éve például azzal a viccel osztott meg egy fotót a központi és környéki idegrendszerről, hogy "végül csak kiderül, hogy legbelül mind repülő spagettiszörnyek vagyunk", és már ez a poszt hatalmas érdeklődést váltott ki, rengetegen kommentelték, még ha csak annyival is, hogy "lol" vagy "fúj!", és ettől persze csak még népszerűbb lett az oldal.
Nemsokára már tudományos hírekről is beszámolt, és hetente összefoglalta a tudomány világának újdonságait. A siker titka az lehet, hogy fogyasztható formában írt a tudományról, pedig ez egyáltalán nem egyszerű.
Elise Andrew egyébként egy teljesen átlagos egyetemista, aki diplomáját igyekszik megszerezni, és semmi tapasztalata nincs az újságírásban. Ilyen háttérrel sikerült több rajongót szereznie Facebookon, mint a New York Timesnak, a Popular Science-nek, a Discovernek és a Scientific Americannek együttvéve. A Discovery és a National Geographic 29, illetve 31 milliós rajongótáborától még messze van, de ha ilyen ütemben gyűjti a like-okat, ezeket az oldalakat is utolérheti. Milliókat kaszáló, fiatal vállalkozókról itt írtunk, ebben a cikkünkben pedig olyan tinédzsereket mutattunk be, akik egy-egy mobilalkalmazással lettek sikeresek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
