Átadták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Nagytétényi úti kollégiumát szerdán Budapesten.
Borhy László, az egyetem rektora kiemelte: energetikai szempontból és berendezését tekintve is teljesen megújult kollégium várja a hallgatókat az új tanévtől.
Babos János szolgáltatási igazgató az MTI kérdésére elmondta: a korábbi 780-800 férőhelyről mintegy 830 férőhelyesre bővült a kollégium. Kiemelte, hogy a felújítás során hangsúlyos szerepet kapott az akadálymentesítés, több annak megfelelően kialakított szobát is létrehoztak.
Megjegyezte: jelenleg a felsőoktatási intézmény hallgatói 11-12 százalékának tudnak kollégiumi férőhelyeket biztosítani. A kollégiumi szobákban színvonaltól függően 9320-tól 17.475 forintig terjed a fizetendő havi díj összege - tette hozzá.
Az ELTE háttéranyaga szerint az egyéves, teljes körű felújítás során kicserélték az összes nyílászárót, gépészeti felújítás, hőszigetelés történt. A korábbi négyszemélyes helyiségeket háromszemélyessé, a 296 szobából hatvanat kétszemélyessé alakítottak át. Az épület összes szobája önálló fürdőszobát, WC-t kapott, a közlekedő területek és közös helyiségek nemcsak megújultak, hanem új funkciókkal is bővültek: kültéri fitnesspark és sportpálya, valamint felújított tornaterem is várja a sportolni vágyókat.
Nyílt levelet írtak az oktatók nélkül maradt egyetemisták
Nyílt levelet írtak a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar dékánjának a kar drámapedagógus hallgatói, akik szerint az intézmény egy dékáni döntés alapján tíz óraadó oktatótól vált meg, akik mind elismert szakemberek. „Ma nagyjából ötvenen tanulunk itt drámapedagógiát osztatlan képzésben, legalábbis tanultunk, egészen idén szeptemberig.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
