Teljes tisztújítást tart márciusban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói önkormányzata.
"Az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöksége az érdekképviselet működését meghatározó reformokat kíván végrehajtani a következő témakörök mentén: az érdekképviselet legitimációjának erősítése, ösztöndíjrendszer, szerkezeti és működési szempontok, közösségi autonómia kérdésköre, képzési struktúra, gazdálkodás, rendezvényszervezés, más, az érdekképviseletben meghatározó területek" - írja az ELTE Online-on közzétett közleményében Zaránd Péter, az ELTE EHÖK-elnöke.
A közlemény azt is kiemeli, változtatni fognak a hallgatói önkormányzat alapszabályán, és ha kell, a hallgatói követelményrendszeren is. A reformokról a hallgatókat is megkérdezik majd, és külső szakértőket is bevonnak.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, feloszlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának teljes küldöttgyűlése és elnöksége, miután kiderült, hogy nemi erőszak történt a tavalyi gólyatáborban.
A Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói önkormányzatának elnöke a fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszak után, október elején mondott le, és "visszahívta elnökségének tagjait".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
