Botrányok után: teljes tisztújítást tart az ELTE hallgatói önkormányzata

Teljes tisztújítást tart márciusban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói önkormányzata.

  • Eduline
Fazekas István

"Az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöksége az érdekképviselet működését meghatározó reformokat kíván végrehajtani a következő témakörök mentén: az érdekképviselet legitimációjának erősítése, ösztöndíjrendszer, szerkezeti és működési szempontok, közösségi autonómia kérdésköre, képzési struktúra, gazdálkodás, rendezvényszervezés, más, az érdekképviseletben meghatározó területek" - írja az ELTE Online-on közzétett közleményében Zaránd Péter, az ELTE EHÖK-elnöke.

A közlemény azt is kiemeli, változtatni fognak a hallgatói önkormányzat alapszabályán, és ha kell, a hallgatói követelményrendszeren is. A reformokról a hallgatókat is megkérdezik majd, és külső szakértőket is bevonnak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, feloszlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának teljes küldöttgyűlése és elnöksége, miután kiderült, hogy nemi erőszak történt a tavalyi gólyatáborban.

A Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói önkormányzatának elnöke a fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszak után, október elején mondott le, és "visszahívta elnökségének tagjait".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.