Botrányok után: teljes tisztújítást tart az ELTE hallgatói önkormányzata

Teljes tisztújítást tart márciusban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói önkormányzata.

  • Eduline
Fazekas István

"Az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöksége az érdekképviselet működését meghatározó reformokat kíván végrehajtani a következő témakörök mentén: az érdekképviselet legitimációjának erősítése, ösztöndíjrendszer, szerkezeti és működési szempontok, közösségi autonómia kérdésköre, képzési struktúra, gazdálkodás, rendezvényszervezés, más, az érdekképviseletben meghatározó területek" - írja az ELTE Online-on közzétett közleményében Zaránd Péter, az ELTE EHÖK-elnöke.

A közlemény azt is kiemeli, változtatni fognak a hallgatói önkormányzat alapszabályán, és ha kell, a hallgatói követelményrendszeren is. A reformokról a hallgatókat is megkérdezik majd, és külső szakértőket is bevonnak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, feloszlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának teljes küldöttgyűlése és elnöksége, miután kiderült, hogy nemi erőszak történt a tavalyi gólyatáborban.

A Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói önkormányzatának elnöke a fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszak után, október elején mondott le, és "visszahívta elnökségének tagjait".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.