ELTE-s kirúgások: több oktató professor emeritus címet kapott

Az ELTE bölcsészkarának több, márciusban elbocsátott oktatója, például Tverdota György irodalomtörténész, Keserü...

  • Eduline
Facebook - Első Magyar Egyetemfoglalás

Az ELTE bölcsészkarának több, márciusban elbocsátott oktatója, például Tverdota György irodalomtörténész, Keserü Katalin művészettörténész és Ludassy Mária filozófus is professor emeritus címet kapott a szenátus május 27-i ülésén - olvasható az egyetem honlapján.

Dezső Tamás dékán február végén jelentette be: a rossz anyagi helyzet miatt huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó - a kormány döntése alapján nekik mindenképpen választaniuk kellett volna a bér vagy a nyugdíj között. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérték, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig. Elveszítette állását többek között Nádasdy Ádám nyelvész és Margócsy István irodalomtörténész is.

Mezey Barna, az ELTE rektora néhány nappal később kezdeményezte, hogy szakmai konzultációk alapján az oktatók egy részét terjesszék fel professor emeritus címre: ők továbbra is taníthatnak, igaz, az egyetem ezt anyagilag csak akkor tudja majd honorálni, ha kedvezőbb lesz a pénzügyi helyzet. Majdnem ötven dolgozót bocsát el a Miskolci Egyetem - erről itt olvashattok.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.