Néhány napja plágiummal gyanúsították meg, most pedig, úgy tűnik, ennél komolyabb vádakkal is szembe kell néznie Melania Trumpnak, Donald Trump republikánus elnökjelölt feleségének, egy szlovén oknyomozó újságíró szerint ugyanis a szlovén származású First Lady-jelöltnek, állítása ellenére, valószínűleg nincs is diplomája.
Klara Skrinjar újságíró a BalkanInsight hírportálon pénteken megjelent cikkében úgy vélekedett, a plágiumvádak is hozzájárultak ahhoz, hogy megkérdőjeleződjön a Trump-kampány hitelessége, ám mindezen felül reflektorfénybe került Melania Trump korábbi, szlovéniai élete, így tanulmányai is.
A cikk szerint több jel is arra utal, hogy az egyetemi végzettségre való utalásai hamisak lehetnek. Donald Trump feleségének hivatalos életrajza szerint Melania Trump építészetet és tervezést tanult egy szlovén egyetemen, ugyanakkor a Ljubljanai Egyetem az adatvédelmi törvényre hivatkozva nem adott ki semmilyen információt arról, hogy az akkor még Melanija Knavs néven ismert nő szerzett-e ott diplomát.
Ugyanakkor a COBISS integrált szlovén számítógépes könyvtári rendszerben - amelyben minden diplomamunka szerepel - nem található Melanija Knavs nevű szakdolgozó. Emellett gyanúra ad okot, hogy Melania Trump állítása szerint építészetet és tervezést tanult Szlovéniában, ott azonban sehol sincs ilyen szak. A szlovén hallgatók építészetet az építészeti karon, tervezést, illetve dizájnt pedig a művészeti és tervezési karon vagy a természettudományi és mérnöki karon tanulhatnak, a kettőt egyszerre azonban sehol sem.
Melania Trump egyik életrajzírója, Igor Omerza szintén azt állítja, hogy Donald Trump harmadik felesége nem fejezte be az egyetemet. "A középiskola után beiratkozott az egyetemre, az első évben bejárt az építészeti órákra, de soha nem fejezte be" - fogalmazott Omerza. Hozzátette, hogy Melania nagyon szép lány volt, ezért a többi diák emlékezett arra, hogy az első évben együtt járt velük, de soha nem fejezte be a tanulmányait, egyszer csak eltűnt az egyetemről, és belépett a divatiparba.
Az életrajzíró állításait látszanak alátámasztani a kilencvenes években készült újságcikkek is. 1998-ban például a Slovenske Novice című újság Párizsi látogatáson Melanija Knavsnál című cikkében azt írta, hogy az akkor 28 éves modell korábban egy ljubljanai szakközépiskolában tanult tervezést, majd beiratkozott az egyetemre, de nem szerzett diplomát, mert voltak "sokkal vonzóbb teendői is, például hogy a divatvilágban helyezkedjen el".
Egy másik cikkben, amelyet a Nedeljske Novice közölt ugyanabban az évben, maga Melania nyilatkozta, hogy nem fejezte be az egyetemet, mert a modellvilág jobban vonzotta. Igor Omerza életrajzíró szerint Melania Trump a családi hátteréről szóló meséket is meghamisította, mindenkinek azt meséli, hogy édesanyja divattervező, édesapja pedig menedzser volt, holott anyja varrónő, apja pedig autószerelő és sofőr volt, akinek ugyan 1990 után lett saját cége, de soha sem volt menedzser. Omerza viszont nem érti, hogy ezt a családi hátteret miért nem használják ki a Trump-kampányban, hiszen Donald Trump a munkásosztályt szándékozik megszólítani, így a munkás szülők még előnyt is jelentenének.
A republikánus konvención elhangzott beszédre vonatkozó plágiumvádakat Szlovéniában mosolyogva fogadták, az utóbbi években ugyanis számos szlovén közszereplőről derült ki, hogy plagizálta a beszédét vagy a szakdolgozatát. Néhányan még azzal is viccelődtek, hogy a plagizálással Melania Trump legalább "hű maradt szlovén gyökereihez".
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
