Négy dolog, amit nem tudtál a Debreceni Egyetemről

Jártatok már a Debreceni Egyetem főépületében? A monumentális Díszudvarra hatalmas üvegtető borul - de nem ez az egyetlen érdekessége a nyolcvanéves épületnek.

  • Eduline

Mire jó az egyetem Díszudvara?

Az egyetem központi épülete 1932-ben készült el, az átadásról és az azt követő évekből fennmaradt fényképek azt bizonyítják, hogy már akkor is a hatalmas Díszudvarban vették át diplomájukat a hallgatók, tartottak ott bálokat és ünnepségeket, sőt: az egyetem vezetőit a Díszudvarban ravatalozták fel, és onnan kísérték utolsó útjukra.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Egy tízemeletes panelház is elférne...

... az 510 négyzetméteres és 29 méter magas Díszudvarban. Az üvegtető 700 négyzetméteres, a díszüveget - bár ezt lentről nem lehet látni - egy külön üvegtető védi.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Meccseket is tartottak a díszudvarban

A kétezer fő befogadására alkalmas "csarnokban" egy időben sportversenyeket is tartottak. Már 1935-ben itt mérték össze tudásukat a legjobb tornászok, rendszeresen bemutatót tartott az egyetem atlétikai klubjának férfi tornacsapata, majd a kétezres években sokáig a Díszudvarban rendezték a Kamuti Jenő Egyetemi Vívóbajnokság döntőjét.

unideb.hu

A legenda

A falakon elhelyezett márványtáblákon huszonhárom felirat van - a Debreceni Református Kollégum és az egyetem leghíresebb diákjainak és professzorainak nevét olvashatjátok le.

Az egyetemi legenda szerint két kazetta azért áll üresen, hogy azt üzenje: minden hallgató reménykedhet abban, hogy oda egyszer majd az ő nevét vésik fel. Tovább fotókat itt nézegethettek.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.