Továbbra is késik az ösztöndíjak és a bérek kifizetése a Nyugat-magyarországi Egyetemen, az intézmény alkalmazottai...
Továbbra is késik az ösztöndíjak és a bérek kifizetése a Nyugat-magyarországi Egyetemen, az intézmény alkalmazottai rendszeresen kapnak türelemre kérő leveleket - írja a nyugat.hu.
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, Szabó Péter, az Apáczai Csere János Kar dékánja két héttel ezelőtt körlevélben közölte az oktatókkal és a hallgatókkal, hogy az egyetem anyagi problémái miatt késnek a szeptemberi fizetések, de átutalásuk várhatóan október 21-ig megtörténik. A dékán azt írta: a rektor és a gazdasági főigazgató Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral tárgyalt.
A nyugat.hu-nak a Savaria Egyetemi Központ egyik hallgatója küldött levelet, amelyben azt írta: a soproni főigazgatóság kijelentése szerint a hallgatók ebben az évben már nem kapnak ösztöndíjat. Arra a kérdésre, hogy novemberben csődöt jelent-e az egyetem, a gazdasági vezető annyit üzent: gazdasági ügyekben az egyetemtől senki sem kíván nyilatkozni.
A Nyugat-magyarországi Egyetem állami támogatása az utóbbi években a felére csökkent: 2010-ben még 10,4 milliárd forintot, 2013-ban azonban már csak 5,1 milliárdot kapott az intézmény - igaz, a felsőoktatási államtitkárság május végén azt közölte, az intézmény 1,5 milliárd forintot kap a struktúraváltási alapból.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
