Továbbra is késik az ösztöndíjak és a bérek kifizetése a Nyugat-magyarországi Egyetemen, az intézmény alkalmazottai...
Továbbra is késik az ösztöndíjak és a bérek kifizetése a Nyugat-magyarországi Egyetemen, az intézmény alkalmazottai rendszeresen kapnak türelemre kérő leveleket - írja a nyugat.hu.
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, Szabó Péter, az Apáczai Csere János Kar dékánja két héttel ezelőtt körlevélben közölte az oktatókkal és a hallgatókkal, hogy az egyetem anyagi problémái miatt késnek a szeptemberi fizetések, de átutalásuk várhatóan október 21-ig megtörténik. A dékán azt írta: a rektor és a gazdasági főigazgató Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral tárgyalt.
A nyugat.hu-nak a Savaria Egyetemi Központ egyik hallgatója küldött levelet, amelyben azt írta: a soproni főigazgatóság kijelentése szerint a hallgatók ebben az évben már nem kapnak ösztöndíjat. Arra a kérdésre, hogy novemberben csődöt jelent-e az egyetem, a gazdasági vezető annyit üzent: gazdasági ügyekben az egyetemtől senki sem kíván nyilatkozni.
A Nyugat-magyarországi Egyetem állami támogatása az utóbbi években a felére csökkent: 2010-ben még 10,4 milliárd forintot, 2013-ban azonban már csak 5,1 milliárdot kapott az intézmény - igaz, a felsőoktatási államtitkárság május végén azt közölte, az intézmény 1,5 milliárd forintot kap a struktúraváltási alapból.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
