Egy új tanulmány szerint nagyon rossz ötlet a sokak által a jövő munkavégzésének tartott távmunka. Azért tanulás mellett még mindig ez a legjobb megoldás, és e tekintetben a kutatók is megengedők.
Egy pszichológiai szaklapban nemrég közölt kutatási eredmény szerint nem helyettesítheti a személyes kapcsolatokat, megbeszéléseket az internetes kommunikáció, és az sem szerencsés, ha a magánélet és a munka úgy összefolyik, ahogy az a távmunka esetében gyakran előfordul.
A tanulmány szerint legfeljebb heti két otthonról ledolgozott nap lehet az a mennyiség, ami még nem rontja a teljesítményt. Így leginkább akkor érdemes otthon maradni, ha az embernek tényleg komoly oka van rá.
Ezen kívül persze hasznos lehet az ilyen munka például a diákok számára, vagy a gyerekükre vigyázó szülőknek is – hogy bizonyos esetekben indokolt a távmunka, a tanulmányt közlő egyik professzor is elismerte a Fusion cikkében.
A távmunka kiváló lehetőség a diákoknak, hiszen sokkal szabadabban oszthatják be a munkaidejüket, ami nem csak szorgalmi-, de vizsgaidőszakban is hasznos. Az utóbbi években pedig egyre több távmunkában végezhető, diákoknak szóló lehetőséget hirdetnek meg.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
