Corvinusos oktatók és hallgatók is csatlakoznak az ELTE Társadalomtudományi Karán szerveződő „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknaphoz”.
A szolidaritási nap november 14-én lesz, a társadalomtudományi kar oktatói és hallgatói így tiltakoznak „a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások”, valamint a társadalmi nemek szak megszüntetése ellen.
Corvinusos hallgatók is oktatók is csatlakoznak az ELTE-s akcióhoz, az esemény Facebook-oldalán azt írják, november 14-én fél tízkor a CEU és más egyetemek hallgatóival együtt a Petőfi híd pesti hídfőjétől együtt vonulnak át az ELTE lágymányosi kampuszára, ahol fél tizenegykor angol nyelvű megnyitó előadás lesz.
Az ELTE-ről fél tizenegykor átvonulnak a Corvinushoz, az egyetem C épülete előtt 11:20-kor flashmobot tartanak. „Ha Ön oktató a Corvinuson, és órát tart november 14-én, arra kérjük, hogy csatlakozzon a sztrájkhoz, és szánja az óra egy részét arra, hogy a nemi egyenlőtlenségekről és az oktatási szabadságról beszéljenek a hallgatókkal közösen” – kérik az egyetemi tanárokat.
A "sztrájknaphoz" korábban az ELTE BTK kommunikáció, esztétika és filmtudomány tanszéke is csatlakozott, Facebook-oldalukon azt írják, „a november 12-16-i héten zajló óráinkon kitérünk a kurzus témájának genderszempontjaira, már csak azért is, mert van, hogy nálunk az egész kurzus arról szól. Továbbá a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről is beszélgetünk majd a hallgatókkal”.
Hallgatói fórum is lesz az ELTE TÁTK-on
A társadalomtudományi karon november 14-én délelőtt a társadalmi nemek tudományáról tartanak negyedórás előadásokat – ahogy arról korábban beszámoltunk, október közepén jelent meg a Magyar Közlönyben a társadalmi nemek mesterszak megszüntetéséről szóló határozat. A rendeletmódosítás szerint a legkésőbb az idei évben genderszakra felvett hallgatók a tanulmányaikat a képzés megkezdésekor hatályos követelmények alapján még befejezhetik.
Délután az Oktatási Hálózat kerekasztal-beszélgetést szervez a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről, majd hallgatói fórumot tart a kar hallgatói önkormányzata.
Az ELTE kommunikáció, filmtudomány és esztétika tanszékének oktatói is csatlakoznak az ELTE Társadalomtudományi Karon szerveződő „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknaphoz”.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
