Lehet-e majd államilag támogatott formában tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, ha az intézményt egy alapítvány tartja majd fenn?
A jelenlegi szabályok alapján alap- és osztatlan szakokon ugyanis csak az állami és az egyházi felsőoktatási intézményekben lehet állami ösztöndíjasként, vagyis tandíjfizetés nélkül tanulni.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön jelentette be, hogy hogy jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd.
Hozzátette: a fenntartói modellváltás előkészítéséért az innovációs tárca felel, ezért erre az időszakra a fenntartói jogok is ide kerülnek. Jelezte: a kormány jelentős vagyont fog az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amit kizárólag az intézmény fenntartására, működtetésére és fejlesztésére lehet fordítani. Az a célja a döntésnek, hogy nagyobb szabadság mellett, a rendelkezésre álló jelentős anyagi források felhasználásával az egyetem a 200 legjobb intézmény közé kerüljön. Az is cél, hogy az ott folyó, most is magas színvonalú oktatás még magasabb színvonalú legyen hosszú távon egész Európában piacképes diplomát adjon ki az intézmény.
A támogatott hallgatói helyekről azt mondta, Corvinus ösztöndíjprogram jön létre, ami az állami finanszírozással azonos feltételek mellett támogatja majd a tehetséges, illetve rászoruló hallgatókat.
Kérdésre azt mondta, két jelentős részvénypakettet adnak az egyetemnek, de ezek értékéről nem beszélt, annyit mondott: a hozam az egyetem fenntartására elegendő lesz. A Corvinus-ösztöndíjról közölte, azt fogja garantálni, hogy a jelenlegi fizetős-nem fizetős arány kedvezőtlen irányba nem fog elmozdulni.
Az idei általános felvételin a Corvinus szakjait összesen 9230-an jelölték meg, közülük 7839-en állami ösztöndíjas képzésre szerettek volna bekerülni – ez azonban csak 2541 hallgatónak sikerült.
Itt a döntés a Corvinusról, tényleg nagy változás vár az egyetemre
Július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd. Ezt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely jelentette be csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Ahogy korábban mi is írtunk róla, múlt héten röppent fel a hír, hogy magánegyetemmé válhat a Budapesti Corvinus Egyetem, amely átkerülhet az Emberi Erőforrások Minisztériumától az innovációs tárcához.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
