Ebben a tanévben több mint egymilliárd forintból támogatják egyetemisták és főiskolások külföldi tapasztalatszerzését a Campus Mundi programban. A Tempus Közalapítvány tájékoztatása szerint ez 1500 fiatal nemzetközi tanulmányait és szakmai gyakorlatát teszi lehetővé - írják közleményükben.
A Campus Mundi program keretében a fiatalok a világ bármely országába utazhatnak részképzésre, szakmai gyakorlatra vagy rövid tanulmányútra. A magas támogatási összegek és a kedvező feltételek révén a hallgatók széles köre élhet a program nyújtotta lehetőségekkel minden képzési szinten.
Az elmúlt másfél évben már több mint 1500-an kapcsolódtak be a programba, az idei tanévben pedig még ugyanennyi egyetemista és főiskolás nyerhet támogatást a Tempus Közalapítványtól. Eddig Európán belül legtöbben az Egyesült Királyságba, Németországba és Franciaországba utaztak, az Európán kívüli országok közül pedig az USA, Ausztrália, Kanada és Japán volt a legnépszerűbb.
A legtöbb fiatal a Budapesti Corvinus Egyetemről és az ELTE-ről jelentkezett, de a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem hallgatói körében is nagyon sokan éltek a lehetőséggel, amely havonta 200.000 – 350.000 forint közötti ösztöndíjjal támogatja a felsőoktatási hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzését.
Otthagyod az egyetemet? Mutatjuk, kell-e fizetned
Vissza kell fizetni az állami támogatás összegét, ha egy félév után otthagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Egy hete kezdtem el az egyetemet, de már most biztos vagyok abban, hogy nem szeretném folytatni. Úgy gondoltam, az első félévet végigcsinálom az alapszakon, a második félévet már nem.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
