„A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot" - mondta a Népszavának Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének professzora.
A hvg.hu csütörtök este írta meg, hogy a hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon.
„A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot, s ez kihatással lehet a magyar egyetemekre, a felsőoktatás minőségbiztosítására és a felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is” - mondta a lapnak Pető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés a hatályos előírásoknak megfelelően, a Magyar Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt, a hazai és nemzetközi tudományos mércéknek megfelelő szaklétesítési eljárást követően 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe.
A Népszava megkeresésére közleményben reagált az ügyben szintén érintett ELTE: mint írták, ők is jelezték álláspontjukat a fenntartó, vagyis Emberi Erőforrás Minisztériuma felé - és bár nem akarják megszüntetni a genderképzést, a végleges szabályozás megjelenéséig nem kommentálnák az ügyet.
Az egyetem tudomásul veszi, hogy a fenntartónak joga van egyes képzések megszüntetéséhez, arra ugyanakkor emlékeztetettek, hogy a most kárhoztatott képzést tavaly indították el, méghozzá az EMMI jóváhagyásával.
Egy tollvonással kicsinálják a genderszakot: nem indulhat többé ilyen képzés
A hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon - írja a hvg.hu.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
