Diplomaszerzés után a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi területeken végzettek helyezkednek el a...
Diplomaszerzés után a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi területeken végzettek helyezkednek el a leghosszabb idő alatt, míg a bölcsészek az átlagos 3,56 hónaphoz tartó munkakereséshez képest ez 3,89 hónapig tart - olvasható le a Felvi.hu-n is megtalálható grafikonról. Ebből kiderül: alapvetően gyorsan találnak munkát a frissen végzettek, s a kormányzat által gyakran hangoztatott, a köznyelvben is népszerűvé vált "büfészakokra", azaz a bölcsészképzésekre járók hamarabb találnak állást a természettudományos végzettségűeknél - olvasható a Miérthallgatók nevű diákcsoport blogján.
Összességében is jó eredményt mutat a bölcsész diplomások elhelyezkedéséről készült kutatás, hiszen az összes terület átlagához képest a "büfészakosnak" bélyegzett pályakezdők legnagyobb része talál munkát, sőt 48,9 százalékuk már az egyetem alatt is dolgozott. A teljes posztot a Miérthallgatók blogján olvashatjátok el.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
