A Le Figaro átvizsgálta az Uniplace francia portál vendégdiákok megélhetési költségeire vonatkozó elemzését. Az Uniplace azt vizsgálta, melyik az az öt európai egyetemi város, ahol egy Erasmus ösztöndíjas diák a lehető legkisebb költségvetésből is normálisan meg tud élni - írja a hvg.hu.
A hvg.hu azt írja, három kiadási tételt vettek szemügyre: a lakhatási költséget, a városi közlekedésre és az élelmiszerre fordított kiadásokat. Ebben az összehasonlításban Budapest nyerte az olcsósági versenyt, két portugál és két közép-európai város került be az öt legolcsóbb közé.
Budapesten 250 euróból kihozható a lakhatás (ez azért kevésnek tűnik, tekintettel az elszabaduló albérleti díjakra, bár ha többen bérelnek együtt lakást, akkor reális, a szerk.), 11 euró a városi közlekedés ( a havi bérlet diákoknak 3450 forint, úgyhogy ez stimmel) és 100 eurónál többet nem kell kajára költeni (a napi ezer forint itt is túlzásnak tűnik, abból azért nem futja nagy kajálásra), vagyis 360 euróból egy erasmusos egyetemista szépen elvan Budapesten.
Prágában 403, Portóban 409, Varsóban 426, Lisszabonban 502 euróból futja ilyen életvitelre. Tehát az öt legolcsóbb, ötszáz euróból is élhető európai egyetemi város: Budapest, Prága, Portó, Varsó és Lisszabon.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Ezekben a városokban a legjobb egyetemistának lenni
A QS 2015-ös rangsora szerint a francia és a brit fővárosban, valamint Ausztrália legnagyobb városában éri meg igazán egyetemistának lenni. A Quacquarelli Symonds (QS) összeállította a legjobb egyetemvárosok 2015-ös listáját a helyi egyetemek QS rangsorában elért helyezése, a hallgatói közösség nagysága és sokszínűsége, az életminőség, a tandíj és a megélhetés költségei, valamint a várható karrierlehetőségek alapján.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
