Ebben a rangsorban tarol Budapest: itt a legolcsóbb egyetemistának lenni

A Le Figaro átvizsgálta az Uniplace francia portál vendégdiákok megélhetési költségeire vonatkozó elemzését. Az Uniplace azt vizsgálta, melyik az az öt európai egyetemi város, ahol egy Erasmus ösztöndíjas diák a lehető legkisebb költségvetésből is normálisan meg tud élni - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Reviczky Zsolt

A hvg.hu azt írja, három kiadási tételt vettek szemügyre: a lakhatási költséget, a városi közlekedésre és az élelmiszerre fordított kiadásokat. Ebben az összehasonlításban Budapest nyerte az olcsósági versenyt, két portugál és két közép-európai város került be az öt legolcsóbb közé.

Budapesten 250 euróból kihozható a lakhatás (ez azért kevésnek tűnik, tekintettel az elszabaduló albérleti díjakra, bár ha többen bérelnek együtt lakást, akkor reális, a szerk.), 11 euró a városi közlekedés ( a havi bérlet diákoknak 3450 forint, úgyhogy ez stimmel) és 100 eurónál többet nem kell kajára költeni (a napi ezer forint itt is túlzásnak tűnik, abból azért nem futja nagy kajálásra), vagyis 360 euróból egy erasmusos egyetemista szépen elvan Budapesten.

Prágában 403, Portóban 409, Varsóban 426, Lisszabonban 502 euróból futja ilyen életvitelre. Tehát az öt legolcsóbb, ötszáz euróból is élhető európai egyetemi város: Budapest, Prága, Portó, Varsó és Lisszabon.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Ezekben a városokban a legjobb egyetemistának lenni

A QS 2015-ös rangsora szerint a francia és a brit fővárosban, valamint Ausztrália legnagyobb városában éri meg igazán egyetemistának lenni. A Quacquarelli Symonds (QS) összeállította a legjobb egyetemvárosok 2015-ös listáját a helyi egyetemek QS rangsorában elért helyezése, a hallgatói közösség nagysága és sokszínűsége, az életminőség, a tandíj és a megélhetés költségei, valamint a várható karrierlehetőségek alapján.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.