Uniós biztosokkal tárgyalt Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora hétfő délután Brüsszelben.
A brüsszeli testület tájékoztatása szerint az elnök-rektor Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével és Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztossal egyeztetett "a CEU-val kapcsolatos közelmúltbeli magyarországi politikai és jogi fejleményekről".
A közlemény szerint Moedas ismételten aggodalmát fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, és elkötelezettségét fejezte ki a tudományos kutatás szabadsága mellett.
Ignatieff kedden részt vesz egy, a CEU jövőjével foglalkozó rendezvényen az Európai Parlamentben, amelyen a négy legnagyobb frakció is képviselteti majd magát.
Amerikai szenátorok: veszélyben a magyar felsőoktatás
11 republikánus és demokrata szenátor szólalt fel a CEU mellett. A szenátorok Orbán Viktornak címezték nyílt levelüket, és arra szólították fel a miniszterelnököt, hogy igyekezzen megoldást találni az egyetem vezetésével a CEU-ügy mihamarabbi rendezésére. A Chris Murphy demokrata szenátor által vezetett kétpárti csoport szerint a törvénymódosítás egész Magyarországon veszélyezteti az akadémiai szabadságot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
