Márciusban kezdődhet meg a kilépési folyamat. Azt már látni vélik a britek, hogy hol hibázhattak.
A britek által elkövetett hibákról, a kilépés menetéről és a lehetséges megoldásokról beszélt Iain Lindsay budapesti brit nagykövet egy brexitről rendezett keddi beszélgetésen az Európa Pontban - írja az Eurológus.
A magyar hallgatók által egyik legnépszerűbb külföldi továbbtanulási célország Nagy-Britannia, rengetegen utaznak az ingyenes felsőoktatást biztosító Skóciába, valamint a nagyon jó minőségű angol egyetemekre, ahol előnyös feltételekkel vehetik fel a magyarok is a diákhitelt.
Mivel a britek a távozás után is jó kapcsolatra törekednének az uniós tagállamokkal, így könnyen lehet, hogy csak bizonyos jogköröket szűkítenének a nem brit állampolgárok számára. A legfontosabbak között a munkaerő szabad áramlásának korlátozására lehet számítani, ám Lindsay szavaiból arra lehet következtetni, hogy az oktatás terén is szigorúbbak lesznek a britek
A nagykövet szerint a briteknek nincs baja a migrációval, ám a britek
túl sikeresek voltak benne.
Példaként az oktatás területét említette, ahol aránytalanul sokan érkeztek, és nem is tudták tartani a lépést.
Előrejelző, hogy mikor Svájc korlátozó intézkedéseket tett az EU-val korábban a munkaerő szabad mozgásával kapcsolatos megállapodással ellentétesen, akkor az EU kivonta Svájc felsőoktatási intézményeit az Erasmus-programból.
Kimaradhatnak a britek az Erasmusból
Nem csak a brit diákokat érintené a brit kimaradás. A Brexit miatt kirakhatják Nagy-Britanniát a legsikeresebb európai cserediákprogramból - erről ír a Guardian. Ez nem csak azt jelenti, hogy rengeteg brit diák nem tanulhat az Erasmus+ keretében más uniós országban, de ezekből az államokból sem mehetnek a szigetországba.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
