Leonard Azamfirei korábbi dékánt választották a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorává.
Leonard Azamfirei korábbi dékánt választották a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorává. A választást a magyar tagozat tanárai és diákjai törvénytelennek tartják, ezért bojkottálták azt.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) honlapján közzétett jegyzőkönyv szerint a rektorválasztásának már az első fordulója érvényes volt, hiszen a választásra jogosultak több mint kétharmada (68,51 százaléka) adta le szavazatát. Az érvényes szavazatok 53,68 százalékát Leonard Azamfirei, az orvosi kar korábbi dékánja kapta. Szükségtelenné vált tehát a péntekre tervezett második választási forduló megszervezése.
A választások eredményét az Oktatásügyi Minisztériumnak is hitelesítenie kell. A Mediafax hírügynökség jelentése szerint azonban egy nappal az első forduló előtt a minisztérium hivatalosan is a választások elhalasztását kérte. A választásokat ugyanis egy olyan egyetemi charta alapján szervezték meg, amelyet a minisztérium nem fogadott el. A tárca kérését azonban elutasította az egyetem szenátusa, amelyet szintén a vitatott alapokmány alapján választottak meg, és perbe hívta a szaktárcát az egyetemi charta elfogadását követelve.
A megválasztott rektornak a plágiumváddal is szembe kell néznie. Leonard Azamfirei ugyanis - az egyetem angol nyelvű szakfolyóiratában közölt - tudományos dolgozat társszerzője, amelynek jelentős hányadát német kutatók tanulmányából ollózták. A plágium ellen az eredeti német tanulmány szerzője is tiltakozott. Az ügy aktacsomóját a plágiumvádat megfogalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság tíz nappal ezelőtt postázta a bukaresti szakminisztériumba.
A MOGYE rektorválasztása feszült hangulatban zajlott. Az egyetem chartája ugyanis - ellentmondva a tavaly érvénybe lépett új romániai oktatási törvénynek - nem ismeri el a magyar tagozat önálló létét. Az egyetem magyar oktatói és magyar diákképviselői sem az alapokmányt, sem az ez alapján szervezett választások törvényességét nem ismerik el, ezért bojkottálták a választásokat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
