A szentpétervári egyetem élete eddig sem volt egyszerű.
Szerdán hirtelen visszavonták a Szentpétervári Európai Egyetem (European University at St. Petersburg - EUSP) engedélyét, így azóta az egyetemen nem tartanak órákat - idézi az Index az orosz sajtót.
A hivatalos indoklás szerint az egyetem több szabály ellen is vétett, de állítólag a bezárás mögött az áll, hogy a kurzusokon oktatott tananyag alapján lehetett bírálni a Putyin-rezsimet, illetve Soros Györgyhöz köthető alapítványok támogatták.
Az EUSP 1994 óta működött Szentpéterváron, 2007-től működtethetett doktori képzést is, több mint 94 oktató tanított itt. Az egyetemen a társadalomtudományos képzések domináltak, szociológusokat, antropológusokat, történészeket és közgazdászokat is oktattak az EUSP-n - írja a portál.
Az intézményt korábban is sok támadás érte a kormány részéről, a diplomák kiadását már emiatt korábban fel is függesztették.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
