Kis Norbert váltja január 28-tól a felsőoktatási helyettesi államtitkári poszton Dux Lászlót.
Kis Norbert váltja január 28-tól a felsőoktatási helyettesi államtitkári poszton Dux Lászlót. Kis Norbert korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előkészítéséért felelős miniszteri biztosként dolgozott.
A negyvenéves jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektorhelyettese kiemelte: ismeri a felsőoktatás problémáit, látja a hazai és nemzetközi kihívásokat. Azok a célok, amelyeket a jelenlegi oktatáspolitika megfogalmazott, megfelelőek, és azért fog legjobb tudása szerint dolgozni, hogy ezek a felsőoktatás minőségének javítása érdekében meghatározott célok teljesüljenek - közölte.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kiemelte: Dux László lemondása mögött nincsen semmiféle titokzatosság vagy politikum, Dux László már egy évvel ezelőtt közölte vele, hogy az új felsőoktatási törvény megalkotásáig vállalja a posztot. A legnagyobb békében és barátságban válok meg tőle - fogalmazott.
Dux László azt mondta, megtisztelő volt és komoly szakmai kihívást jelentett számára az új felsőoktatási törvény koncepciójának, majd végleges szövegének kidolgozása. Értékelése szerint rugalmas, finanszírozható és a nemzetközi versenyképesség szempontjainak megfelelő felsőoktatási rendszer alapjait megteremtő törvényt sikerült kidolgozni. "A rám háruló feladatot elvégeztem" - fogalmazott, hozzátéve: február elejétől oktatói és kutatói munkájára szeretne koncentrálni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
