A Kulturális Bizottság többsége támogatta Balog Zoltán jelölését az emberi erőforrások miniszterének posztjára a testület keddi ülésén. Bejelentette, hogy a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap, az egyházakkal egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót szeretnének kialakítani, a kultúra területén pedig tovább erősítik a Magyar Művészeti Akadémia szerepét.
Balog Zoltán meghallgatásán elmondta: az utóbbi két évben általa vezetett tárca a hozzá tartozó különböző területek összehangolására törekedett. Példaként a mindennapos általános iskolai testnevelés ügyét hozta fel, amely értékelése szerint jól mutatja a tárca különböző területei közötti összefüggéseket: a sportot, az egészségügyet és az oktatást egyaránt érinti, de ugyanígy a szociális területet is. Közlése szerint az egész minisztériumot a család megerősítése köré próbálják építeni, ezért a család- és ifjúságügy külön államtitkárságot kap.
Balog Zoltán beszámolója szerint komoly lépéseket tettek a pedagógus-életpályamodell kiépítése felé, amely segíthet a tanári hivatás presztízsének növelésében is, de ebben fontos elem a fizetésemelés is. A pedagógus életpálya már az egyetemen indul, ez szolgálja a Klebelsberg-ösztöndíjrendszer, amellyel évi 500 tanárjelölt kap támogatást - jegyezte meg a miniszter.
Balog Zoltán jelezte: folytatni fogja a társadalmi partnerekkel való egyeztetéseket. Nincs más olyan tárca, amely erre ennyi figyelmet fordított volna, most pedig új partner lesz a Nemzeti Pedagóguskar is - tette hozzá.
A tárca szeretne az egyházakkal együttműködve egy egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót kialakítani, amelyben nem esetlegességek döntenék el, hogy melyik iskola kerül egyházi fenntartásba - jegyezte meg.
Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy a felsőoktatásban szeretnék mielőbb bevezetni a kancellári rendszert, amelynek lényege, hogy az állam komolyan veszi saját fenntartói szerepét. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az egyetemek visszakapnák rektorválasztási jogukat.
Szabó Szabolcs (független) hozzászólásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával járó átalakítást rosszul szervezettnek ítélte: elmondása szerint például zavarok mutatkoztak a tankönyvellátásban, a tanárok fizetése esetenként csökkent és a pedagógus-minősítési rendszer sem működött jól.
Hiller István (MSZP) jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumának koncepcióját továbbra is problémásnak tekinti. Kifogásolható a Balassi Intézet áthelyezése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a felsőoktatásból történő forráskivonás is - tette hozzá.
Simon Róbert Balázs (Fidesz) többek között az iránt érdeklődött, hogy indul-e ismét tornaterem-építési program az általános iskolákban, Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, mikor készül új kormányrendelet a hallgatói juttatásokról, míg Ikotity István (LMP) azt tudakolta, Balog Zoltán elégedett-e Andrew Vajnának, a Nemzeti Filmalap elnökének tevékenységével.
Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta: a Klik létrehozására soha nem használta a siker szót, de egy ekkora méretű átalakítás értékelésére időt kell hagyni. Egy évben például 12 millió tankönyvet kell eljuttatni az iskolákba, ehhez kell mérni azt a 38 ezret, amely nem időben juttatott el a diákokhoz - hívta fel a figyelmet. A szakiskolákba járók harmada eddig képesítés nélkül végzett, ezért is időszerű volt a rendszer átalakítása - jegyezte meg.
A magyar felsőoktatás évi 500 milliárd forintos bevételéből csak 130-140 milliárdot ad az állam, a kancellári rendszer egyik legfontosabb feladata éppen az egyetemek jövedelemszerző képességének növelése lesz - közölte. Balog Zoltán beszámolója szerint a hallgató juttatásokról rövidesen új kormányrendelet készül.
A miniszter összegzése szerint a nagyberuházások beszámításával valójában nőttek a kultúrára fordított összegek, az új filmfinanszírozási rendszer sikerét pedig külföldi fesztiváldíjak is jelzik. Balog Zoltán miniszteri jelölését a bizottság 9 igen és 6 nem szavazattal támogatta.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
