Bajban a TF új campusa, fellázadtak ellene a lakók

Komolyan támadták a Csörsz utca lakói a fedett csarnok tervét azon a fórumon, amelyen a TF és a XII. kerület önkormányzat vezetése hallgatta meg a környéken élők véleményét a tervezett infrastruktúrafejlesztésekkel kapcsolatban. Állítólag meglepte Mocsai Lajost a tiltakozás.

  • eduline/mti
MTI / Ruzsa István

A TF szerdai sajtóközleménye szerint a fejlesztéseket a lakossággal egyetértésben és együttműködve kívánják megvalósítani, ezért már több alkalommal is tájékoztatták az ott élőket, az első nyilvános eseményre pedig kedden került sor.

A fórumon - amelynek házigazdája Mocsai Lajos rektor volt - a lakossági felszólalók általánosságban támogatták a Győri út és az Alkotás út közötti területen megvalósuló átépítéseket. A Csörsz utca lakói a sportteleppel kapcsolatos elképzeléseket viszont aggályosnak látják, és tiltakoztak a fedett tornacsarnok megépítése és a park részleges átrendezése ellen, mivel a kilátásukat zavarná, valamint véleményük szerint növekvő forgalomterhelést jelentene.

Az Index arról írt egyetemi forrásokra hivatkozva, hogy Mocsai Lajos rektor arra számított, nem lesz nagy érdeklődés a fórum iránt. Ennek ellenére a terem megtelt elégedetlen helyiekkel. A lakóknak a lap szerint csak fénymásolt látványterveket mutattak, ez alapján kellett volna rábólintaniuk az építkezésre.

A kormány december elején döntött arról, hogy több mint százezer négyzetméteres területen épülhet meg Budapesten a Testnevelési Egyetem új campusa, amely 2018 szeptemberére készülhet el. Az új campust a TF jelenlegi területén, a sportkórház felszabaduló épületeivel kiegészülve a Csörsz utcai sporttelepen alakítják ki. A teljes beruházás az előzetes kalkulációk szerint mintegy 30 milliárd forintba kerül majd.

Az októberben leégett csarnok helyére 50 méteres fedett uszoda, a Csörsz utcai sporttelep BAH-csomópont felőli oldalán pedig multifunkcionális sportcsarnok épülne. A létesítmény nyolcszintes lesz, ebből kettőt a felszín alatt alakítanak ki - ismertette decemberben a rektor, hozzátéve, hogy a mélygarázsokban a környékbeliek autói is helyet kaphatnak.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.