BME-rektorhelyettes: "fizikailag is összehúztuk magunkat"

"A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) támogatása tízmilliárd forint a hallgatói ösztöndíjak nélkül.

  • Eduline
A Műegyetem bejárata. Összehúzták magukat
pataky

"A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) támogatása tízmilliárd forint a hallgatói ösztöndíjak nélkül. Tizenkettőből elfogadható színvonalon lehetne működni, tizenötből nagyon jó egyetemet lehetne csinálni" - mondta a bme.hu-nak Andor György rektorhelyettes.

Hozzátette: egy hallgatóra vetítve feleannyi pénzük van, mint 5-10 évvel ezelőtt. "Sokkal kevesebb jut a minőségre. Fontossági sorrend nélkül: nincs pénz arra, hogy még kevesebb gyengébb hallgatót vegyük fel. Ennek a leginkább kézenfekvő következménye, hogy a jó hallgatók kiszolgálása rosszabb. Így nem tudunk megfelelni az elitképzéshez kapcsolódó jogos társadalmi elvárásnak. Jót tenne az egyetemnek, a tehetségeknek, ha a felvett 4-5000 hallgató helyett csak 3-3500-at kellene felvennünk ugyanannyi költségvetési támogatásért" - mondta.

A rektorhelyettes azt is elmondta, hogy körülbelül tíz százalékkal fogták vissza a személyi kifizetéseket, az alkalmazottak száma nem nőhet, kevesebb tantermet és kevesebb energiát használnak, "az egyetem sokkal kisebb helyen működik, fizikailag is összehúztuk magunkat".

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.