Hogyan szerezhettek legkönnyebben munkát diplomával?

A legfontosabb a kitartás, ha munkakeresésről van szó, legkevésbé pedig a bérekkel elégedettek azok, akiknek sikeres az álláskeresés - ez derül ki egy friss felmérésből, amit a BGE készített öregdiákjai körében.

  • Eduline

A frissdiplomások többsége álláshirdetésre való jelentkezés vagy személyes ismeretség útján jut be első munkahelyére. A harmadik leggyakoribb módja a munkahelyszerzésnek, amikor a volt hallgatót a korábbi szakmai gyakorlatos helye alkalmazza – legalábbis a BGE-n (korábbi BGF) végzettekre ez igaz a Budapesti Gazdasági Egyetem Pályakövetési Rendszere szerint.

A kitartás fontos a munkakeresésben, ugyanis a BGE-n végzetteknek átlagosan 35 helyre kellett jelentkezni, mire végre felvették őket. Ebből állásinterjúra átlagosan 6 alkalommal jutottak el.

Kapcsolódó cikkek

Melyik szakon végzettek találnak leghamarabb munkát?

Irreális bérigényük van a frissen végzett álláskeresőknek

Nem csak az fontos, milyen gyorsan, de az is lányeges, hogy milyen munkakörben helyezkedik el valaki. A BGE mérése szerint a diplomásaik 72 százaléka tanult szakmájában tudott állást találni, ezen belül 21 százalék a saját, további 51 százalék pedig a saját és ahhoz kapcsolódó szakterületen. 87 százalék állandó, és határozatlan idejű munkaviszonyt létesített.

A kutatásba bevont öregdiákok összeségében elégedettek a munkájukkal, illetve munkakörülményeikkel. Leginkább a munka személyi, illetve tárgyi körülményeivel, valamint a munka szakmai, tartalmi részével elégedettek. Legkevésbé a szakmai előmenetellel, valamint a jövedelemmel, juttatásokkal szemben mutatkozott elégedettség – áll a tanulmányban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.