Az MSZP szerint súlyos károkhoz, sőt az ország bukásához is vezethet, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány...
Az MSZP szerint súlyos károkhoz, sőt az ország bukásához is vezethet, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány felsőoktatási tandíjra, illetve a közoktatási intézmények államosítására vonatkozó javaslatait. Önköltséges képzés vagy diplomaadó? Mi vár az egyetemistákra itthon? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: az egyetemeken és főiskolákon tervezett változtatások értelmében felére csökkenhet az államilag finanszírozott hallgatók száma, így szerinte a legtöbben a lényegében tandíjfizetéssel egyenértékű, úgynevezett önköltséges képzésen vehetnek csak részt. A kormány által javasolt változtatás igazságtalanságának nevezte, hogy a csekély számú, ösztöndíjjal támogatott képzési helyre többségében a jómódú, a bejutáshoz sokszor elengedhetetlen magánórákat fizetni képes szülők gyermekei kerülhetnek.
A felsőoktatás hozzáférésének drágítása hosszú távon a magyar gazdaság teljesítményét rontja, hiszen nem lesz utánpótlás képzett munkaerőből - emelte ki a politikus. Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta, hogy a válság sem adhat okot "súlyosan kirekesztő" oktatási törvényjavaslatok elfogadására. Úgy fogalmazott emellett, hogy a közoktatás jelenlegi problémáira nem jelenthet gyógyírt az államosítás, hiszen a centralizációnak további súlyos költségei lehetnek.
A szocialista politikus ezért egy az MSZP által 2008-ban kidolgozott koncepciót ajánlott a kormánytöbbség figyelmébe. Mint mondta, ebben azt kezdeményezték, az iskolák főszabályként maradjanak önkormányzati fenntartásban, és csak átmenetileg, egyedi tárgyalásokat követően lehessen állami kézbe venni a bajba került intézményeket.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
