Az MSZP szerint súlyos károkhoz, sőt az ország bukásához is vezethet, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány...
Az MSZP szerint súlyos károkhoz, sőt az ország bukásához is vezethet, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány felsőoktatási tandíjra, illetve a közoktatási intézmények államosítására vonatkozó javaslatait. Önköltséges képzés vagy diplomaadó? Mi vár az egyetemistákra itthon? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: az egyetemeken és főiskolákon tervezett változtatások értelmében felére csökkenhet az államilag finanszírozott hallgatók száma, így szerinte a legtöbben a lényegében tandíjfizetéssel egyenértékű, úgynevezett önköltséges képzésen vehetnek csak részt. A kormány által javasolt változtatás igazságtalanságának nevezte, hogy a csekély számú, ösztöndíjjal támogatott képzési helyre többségében a jómódú, a bejutáshoz sokszor elengedhetetlen magánórákat fizetni képes szülők gyermekei kerülhetnek.
A felsőoktatás hozzáférésének drágítása hosszú távon a magyar gazdaság teljesítményét rontja, hiszen nem lesz utánpótlás képzett munkaerőből - emelte ki a politikus. Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta, hogy a válság sem adhat okot "súlyosan kirekesztő" oktatási törvényjavaslatok elfogadására. Úgy fogalmazott emellett, hogy a közoktatás jelenlegi problémáira nem jelenthet gyógyírt az államosítás, hiszen a centralizációnak további súlyos költségei lehetnek.
A szocialista politikus ezért egy az MSZP által 2008-ban kidolgozott koncepciót ajánlott a kormánytöbbség figyelmébe. Mint mondta, ebben azt kezdeményezték, az iskolák főszabályként maradjanak önkormányzati fenntartásban, és csak átmenetileg, egyedi tárgyalásokat követően lehessen állami kézbe venni a bajba került intézményeket.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
