Az MSZP szerint súlyos károkhoz, sőt az ország bukásához is vezethet, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány...
Az MSZP szerint súlyos károkhoz, sőt az ország bukásához is vezethet, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány felsőoktatási tandíjra, illetve a közoktatási intézmények államosítására vonatkozó javaslatait. Önköltséges képzés vagy diplomaadó? Mi vár az egyetemistákra itthon? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: az egyetemeken és főiskolákon tervezett változtatások értelmében felére csökkenhet az államilag finanszírozott hallgatók száma, így szerinte a legtöbben a lényegében tandíjfizetéssel egyenértékű, úgynevezett önköltséges képzésen vehetnek csak részt. A kormány által javasolt változtatás igazságtalanságának nevezte, hogy a csekély számú, ösztöndíjjal támogatott képzési helyre többségében a jómódú, a bejutáshoz sokszor elengedhetetlen magánórákat fizetni képes szülők gyermekei kerülhetnek.
A felsőoktatás hozzáférésének drágítása hosszú távon a magyar gazdaság teljesítményét rontja, hiszen nem lesz utánpótlás képzett munkaerőből - emelte ki a politikus. Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta, hogy a válság sem adhat okot "súlyosan kirekesztő" oktatási törvényjavaslatok elfogadására. Úgy fogalmazott emellett, hogy a közoktatás jelenlegi problémáira nem jelenthet gyógyírt az államosítás, hiszen a centralizációnak további súlyos költségei lehetnek.
A szocialista politikus ezért egy az MSZP által 2008-ban kidolgozott koncepciót ajánlott a kormánytöbbség figyelmébe. Mint mondta, ebben azt kezdeményezték, az iskolák főszabályként maradjanak önkormányzati fenntartásban, és csak átmenetileg, egyedi tárgyalásokat követően lehessen állami kézbe venni a bajba került intézményeket.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
